LifePress Életmód magazin

A foglalkozási és települési arányok változásán túlmenően érzékelhetően megváltoztak az életviszonyok is. Eltolódott a házasodási életkor és növekedett a házasság előtt felnőtt korban eltöltött évek száma. Ez a férfiak-nők viszonyának és kötelezettségeinek átértékelését vonta maga után. Bár jogszabályok még nem rögzítették, előrehaladt a nők emancipációja. Létrejöttek a csak nőkre orientált …

A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumínium kohászat megindulása és gyors felfutása, valamint a villamosenergia termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelenős, eredmény volt. Ebben az időben épült a tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű. Az 1930as évek elejére befejeződött a …

Az évtized közepétől Európában mérsékelt konjunktúra bontakozott ki. Magyarországon ez mindössze három évre, az 1926-29 közötti időre korlátozódott. A termelés 1927-re végre elérte a háború előtti szintet, és 1929-ben kissé meg is haladta azt. Buenos Airesben kihajózzák a Ganz motorkocsikat, amelyek az Andokban közlekedtek (1939) A mezőgazdaság lényegében az egész …

A gazdaság újjászerveződése Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megváltoztak a magyar gazdaság létfeltételei. Gazdasági kapcsolataiban a Duna menti országok szerepe általában csökkent, ami rontotta a magyar mezőgazdaság értékesítési esélyeit. A térség országai a századfordulón Európa legfőbb élelmiszerszállítói közé tartoztak. A világháború után nem tudták megtartani nyugat-európai piacaikat. Míg a háború …

A keresztény-nemzeti ideológia nemzeti tartalmát az aktualizált Szent István-i állameszme jelentette. E szerint Magyarország nem szűkülhet le a magyar etnikum által lakott területekre. Magában kell foglalnia a Kárpátmedence valamennyi népét, amelyek vezetésére a magyar nemzet hivatott. Mindez igazolta a történelmi Magyarország helyreállítására, a trianoni békeszerződés teljes revíziójára irányuló nemzeti célkitűzést. …

Az 1930-as népszámlálás adataiból: A zsidóság rendkívül nagyfokú polgárosultságára utal, hogy míg az ország lakosságának 67%-a még falvakban élt, a zsidóság már zömében városlakó volt. Budapesten és a 10 törvényhatósági városban, ahol az ország lakosságának 20%-a élt, lakott a zsidóság 56%-a. Míg a zsidók az ország lakosságának 5,1%-át tették ki, …

Az ún. zsidókérdésben a hazai polgári átalakulás torzulásai, fejlődési rendellenességei jutottak kifejezésre. Az úri Magyarország a formális jogi emancipáció után sem tette lehetővé a zsidóság számára a közhivatalokban és a hadsereg tisztikarában való elhelyezkedést. Ezzel szemben nyitva állt előttük a kereskedelmi, ipari, előzmények értelmiségi pályákon való érvényesülés lehetősége. Ezért a …

A hatalom bázisát képező társadalmi osztályok igen különböző elképzelésekkel léptek fel. Nem volt filozófiai szinten kidolgozott egységes ideológiájuk, de annak egyes alapelemei, a forradalomellenesség, a nacionalizmus és az antiszemitizmus majd minden csoport elképzeléseiben jelen voltak. A középpontban a keresztény-nemzeti Magyarország eszméje állott. Az új politikusgárdába tartozott az ellenforradalom Szegedről indult …

Az ipari munkásság érdekeit a közéletben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselte. Célja széleskörű szabadságjogokat biztosító polgári demokrácia kivívása, a munkásság számára magasabb életszínvonalat jelentő szociális vívmányokkal. A párt mind a parlamentben, mind egyéb fórumokon a legbaloldalibb ellenzéki erő volt. Az országgyűlési választásokon az MSZDP 130-160 ezer elkötelezett szavazóra számíthatott. Peyer …

Az állampolgári szabadságjogok az egész Horthy-korszakban korlátozottan érvényesültek. Az választásokat 1922-1935 között szűkített körű választójog alapján és az ország legnagyobb részében nyílt szavazással bonyolították le. A nyílt szavazás azt jelentette, hogy a választópolgár élő szóval a szavazatszedő bizottság elnökének tudomására hozta, kire adja voksát, majd a nevét beírták a támogatott …