Kezdőlap / Önismeret / Stressz kezelése / Stresszben élni

Stresszben élni

Mi a közös egy járművezetőben, aki sürgős üzleti ügyben sietne a megbeszélt időre és helyre, azonban az autópályán dugóba kerül, valamint az ősemberben, akinek bunkóval a kezében kellett védekeznie egy medvével szemben? Mindkettő stresszhelyzetben van. Az alapvető különbség az, hogy az ősembernek valamennyi testi tartalékát be kellett vetnie ahhoz, hogy megvédje magát, és ellenfelére döntő csapást mérjen. Az autóvezetőnek azonban nincs lehetősége, hogy felhalmozott energiáját felszabadítsa, hanem nyugtatnia kell magát, és ki kell várnia, hogy agressziója fokozatosan alábbhagyjon.
Mindkét esetben olyan folyamat megy végbe, amely eredetileg a szervezet védekező reakciója volt a veszélyes környezeti hatásokkal szemben. A stressz mechanizmus egy ősrégi, biokémiailag irányított életmentés. Napjainkban is betölti eredeti szerepét veszélyhelyzetekben. Ez a magatartás automatikusan megjelenik, ha olyat észlel valaki, amit az agy veszélynek ítél.
Az agyban a stressz reakció alatt változik az idegimpulzusok továbbítása: rövid időre gondolatszegénység lép fel. A megfontolt gondolatmenetek háttérbe szorulnak az előre beprogramozott reflex-tevékenységekkel szemben. Minden érzékelés felerősödik, az észlelés éberré válik. A nemi hormonok kiáramlása szünetel, az emésztési folyamatok leállnak, hogy valamennyi bevethető energia rendelkezésre állhasson egy esetleges menekülésre vagy egy elképzelhető támadásra.
Amennyiben ilyen jellegű stresszhelyzetek naponta többször is adódnak, a szervezetre gyakorolt hatásuk állandósul. A legfontosabb testfunkciók aktiválódnak, az érintett személyt cselekvésre késztetve. Hosszú távon kifejezetten egészségtelen lenne, ha a szervezet nem kényszerülne arra, hogy stresszhelyzetekre reagáljon. Akkor valószínűleg már a legkisebb izgalomért is magas árat fizetne.
A huzamosabb stressz következményei többek között a tartósan magas vérnyomás, majd szívkoszorúér-betegség és szívinfarktus lehet. A túlzott stressz a lélekre is károsan hat. Az ember alkatától függően a megváltozott hormonháztartás agressziót vagy depressziót idéz elő. Ezek a gyámoltalanság érzésével együtt járó zavarok egyes szervek és szervrendszerek működésére is kihatnak.
A lárma, a közlekedési dugó, a kipufogógázok, a rohanó embertömeg és a mesterséges fényingerek, a felzaklató hírműsorok és az izgalmas filmek nézésekor fellépő környezeti stressz szintén egészségkárosító tényezőkké válhatnak.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A stressz és az immunrendszer kapcsolata

Amikor stresszhelyzetbe kerülünk, a szervezetben hatalmas mennyiségű adrenalin kering, felkészítve a testet a vészhelyzetre. A …

Hozzászólás