Az élet általános alapelvéből a lélek – avagy szellem – a tudat sajátos alapelvévé válik. A lélekben elkülönül az élet, az élmény, illetve a megismerés, a gondolat, a tudat. Descartes nem használja a “tudat” terminusát, mert azonosítja a tudatot a gondolkodással. Gondolkodáson érti “mindazt, ami oly módon megy bennünk végbe, amint azt önmagunk által közvetlenül észleljük; ezért nemcsak megérteni, akarni, elképzelni, hanem érezni is ugyanannyit jelent itt, mint gondolkodni.” Beszél a lélekről, de ezt is úgy határozza meg, mint mindazt, ami úgy megy végbe bennünk, ahogy ezt mi magunk közvetlenül magunkban észleljük. Más szavakkal: Descartes bevezeti a tudat önmagában való tükröződésének elvét. Ezzel pedig megalapozza a tudat mint önmagába zárt belső világ fogalmát, amely szerint az nem a külső létet, hanem önmagát tükrözi.
A tudat fogalmának ez a pszichikum szélesebb fogalmától való descartes-i megkülönböztetése nagy jelentőségűnek bizonyult a filozófiai és pszichológiai gondolkodás történetében. Az emberi viselkedés és az elemi pszichofizikai folyamatok mechanisztikus, naturalista értelmezése Descartes-nál a lelki élet magasabb jelenségeinek idealista, spiritualista felfogásával kapcsolódott össze. Az értelmezésnek ez a – Descartes-nál még közös forrásból kiinduló – két iránya a továbbiakban, természetszerűleg és elkerülhetetlenül, mindinkább elválik egymástól.
Descartes idealista tendenciáit Malebranche, s különösen Leibniz fejleszti tovább. Leibniz a tudat önmagába zárt, belső világára vonatkozó elképzelést a lét általános alapelvévé változtatja: monadológiájában minden létező annak a zárt belső világnak az analógiájára jelenik meg, ahogy Descartes a tudatot jellemezte. A tudat fogalmát Leibniz az „appercepció” fogalmával helyettesíti, amelyen a nem-tudatos pszichikus állapotokból, észleletekből a világosan tudatosíthatókba való átmenet aktusát érti.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Az ember társas lény
Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …