Kezdőlap / Egészség és fitness / Allergiák / Védekezőképességünk, ellenállóerőnk, az az immunitásunk, a belső orvosunk

Védekezőképességünk, ellenállóerőnk, az az immunitásunk, a belső orvosunk

Szervezetünk egyik legbonyolultabban működő része az immunrendszer, amely a testidegen kórokozókkal és anyagokkal (mérgekkel) azaz az antigénekkel szemben a túlélést, a folyamatos védelmet biztosítja; azok felismerése, közömbösítése, lebontása révén. A velünk született immunitás az anyától származik, a szerzett immunitás természetes (fertőzőbetegségek átvészelése révén) és mesterséges, melyet oltások révén lehet létrehozni. A szervezet védelmében különböző szervek, testi funkciók és védőanyagok vesznek részt: a csontvelőben elősejtek képződnek, amelyek a vérárammal a csecsemőmirigybe (thymus) kerülnek, ezekből lesznek a T-limfociták, vagy az elősejtek más nyirokszervbe (mandulák, nyirokcsomók, a vékonybél nyirokcentrumai, lép) kerülnek, és akkor belőlük a B-limfociták fejlődnek. Ezek termelik az antigének elleni antitesteket, azaz az immunglobulinokat. A B-limfociták egy része plazmasejtekké alakul, melyek hosszú időn keresztül biztosítják az antitestek előállítását. Létkérdés, hogy egy felismert veszélyforrást akár évtizedek múlva is azonosítani lehessen. Erre a célra szolgálnak a memóriasejtek, amelyek az újabb találkozáskor aktiválódnak, osztódnak és biztosítják a
védelmet. A nyiroksejtek 70%-a T-limfocita; felszínükön érzékelők révén képesek az antigének felismerésére. Ha a T-limfocita egy adott antigénnel először találkozik, osztódással újabb sejteket termel, ezek egy részéből emlékező sejtek lesznek, amelyek újbóli találkozáskor gyors sejtosztódással válaszolnak. Az új sejtek közül sok killer sejtté aktiválódik, amelyek elpusztítják a betolakodót,
vagy a testidegen anyagokat, -részeket. Rák elleni pajzsunkat biztosítják szervezetünk természetes ölősejtjei (K-sejtek, killer sejtek) – ami a nyiroksejtek (limfociták) tudományos megnevezése. Az ölősejtek maguk keresik meg az idegen sejteket, ezeket felismerik és általában el is pusztítják. Ha a killer sejtek száma kevés, vagy gyengék, akkor képződhet akár rosszindulatú daganat is. Ma már biztosan tudjuk, hogy az immunrendszernek vannak olyan sejtjei, amelyek a rák elleni védelemre specializálódtak. Nagy reményeket fűzhetünk az úgynevezett immunstimulálókhoz a rák gyógyítása során. A szakértők azonban megállapították, hogy utóbbiak leginkább, mint profilaktikus szerek hatékonyak. Ha az immunrendszert a daganatképződés után stimuláljuk, akkor már nem igen reménykedhetünk abban, hogy a folyamat visszafordítható.

A killer sejtek működését támogatják a segítő T-sejtek is. A T-sejtek kordában tartását a T-szupresszor sejtek (elnyomó sejtek) végzik. Az ilymódon segítő és elnyomó sejtek együtt a regulátor sejtek, mivel ezek szabályozzák az immunfolyamatok hatásfokát. A T- és B-limfociták állandó „alarm” készültségben vannak a nyirokerekben és a vérerekben, állandóan úton vannak, így mindenhová
eljutnak a szervezetben, majd ugyanezen az úton vissza is jutnak a nyirokerekbe. A nyiroksejtek őrszolgálati tevékenységét ellenőrző funkciónak nevezzük. A szervekre ható ártalom szerint az immunvédelem rendelkezésére áll az általános sejtreakció (pl. gyulladásokkal, sérülésekkel szemben), a vegetatív idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek szabályozó mechanizmusa, a vérkeringés szabályzó rendszere (vérelosztás, véralvadás). A védőreakciókban az idegrendszer és a hormonális rendszer révén lelki behatások is vannak. A bőrnek is kiemelt szerepe van a T-limfociták érlelésében. Az immunrendszer zavara, rossz működése révén alakulnak ki a legkülönbözőbb betegségek; az egyszerű nátha, a vírusos influenza, a kandidiázis, az övsömör, a fertőző májgyulladás, az
autoimmun betegségek, a bőrfarkas, a reumatoid artrítisz, a rákbetegség, azAIDS, az allergiák stb.

Miről ismerhető fel az immunrendszer zavara?
• Gyakori vagy három hétnél tovább tartó meghűlések.
• Aknék (pattanások, mitesszerek), tályogok, ciszták, hegek képződésével járó bőrgyulladások.
• Herpeszek – sömörök. Vírusfertőzés okozta hólyagos bőrkiütés. A herpesz víruscsoport mind a 8 tagja nagyon fürge, gyors hatású. Például egy egyszerű herpesz kiütés az ajkunkon, az Epstein-Bahr vírus a krónikus kimerültség- tünet kiváltója. Néhány vírus az immunrendszer sejtjeibe fészkeli be magát és hogy megéljenek, az embert krónikus immunhiányos (deficites) állapotban tartják.
• Szemölcsök (papillák). Ezek megtürt vírusfertőzés jelei, egyúttal pedig a legyengült immunrendszeré.
• Immunszünet (immunopauza). 40. életév után, ha hirtelen elmaradnak a lázzal, gyulladással járó akut megbetegedések (a védelmi rendszer kimerült).

Van másféle immundeficites zavar is; emiatt jönnek létre az úgynevezett autoimmunizációs betegségek. Ezekhez soroljuk a cukorbetegséget, az izületi gyulladást (artritisz) és az érelmeszesedést (arteroszklerózis). Az ember szervezetében befészkelt vírus elpusztítása során az immunrendszer ilyenkor a vírussal együtt elpusztítja önmagát a szervet is. A betegek közel 20%-a szenved autoimmun betegségben.
• Antibiotikumok. Az antibiotikumok szükségtelen alkalmazása ijesztő méreteket ért el és így pl. az idült gombás fertőzések (pl. kandidiázis) járványszerű elterjedtsége, és általában a gyógyszereknek ellenálló mikroorganizmusok kifejlődése miatt, a szakemberek szerint, egy antibiotikumok utáni korszakba kerültünk, amikor sok fertőző betegség szinte újra gyógyíthatatlanná válik.
• Székrekedés. A mértéktelen antibiotikum alkalmazása, a táplálkozási problémák (kevés az élelmi rost, esszenciális zsírsav, vitamin, ásványi anyag, az élő táplálékok, a nyers és friss gyümölcsök, és zöldségek), valamint a mozgásszegény életmód miatt.
• Magas vérnyomás és érelmeszesedés (immungyengeségre utal). A felszökő vérnyomás az érelmeszesedés miatti érszűkületre és az érfal-keményedésére utal. A lakosság több mint 50%-át érinti a szív és érrendszeri elhalálozás.
• A merev fájó végtagok. A reggeli felkeléskor érzett jelenség gyakran a reumás panaszok előjele.
• Allergiák. Már jelentéktelen allergiás tünet, panasz is jelzi, hogy az immunrendszer helytelenül reagál. A fejlettebb országokban a lakosság mintegy 25- 30 %-a szenved valamilyen allergiában. A megbetegedések száma világszerte emelkedik. A népbetegséggé vált allergia a szervezet bizonyos anyagokkal (allergének) szembeni reakcióját jelenti, az immunvédelem mértéktelenül heves reakcióval törekszik a kiegyenlítésre, mely túllő a célon. Az allergia az immunrendszer krónikus gyengeségén alapul. A ma ismert okok között a
természetellenes életmód, táplálkozási hibák, káros szenvedélyek, élvezeti szerek, fény-, levegő- és mozgáshiány, krónikus túlterheltség, a szellemi és lelki behatások (érzelmi elszegényedés, elidegenedés, stb.) szerepelnek. Hozzájárul az immunrendszer gyengítéséhez a környezet elszennyeződése (ipari tevékenység, a mezőgazdaság kemizálása, a közlekedés levegőszennyezése), a szintetikus kémiai anyagok mértéktelen alkalmazása (élelmiszerek, gyógyszerek, stb).

Az allergiahajlam genetikai öröklődései: Ha mindkét szülő egészséges, akkor a kialakulás esélye 5-15%, ha az egyik szülő allergiás, akkor 20-40%, ha mindkét szülő allergiás vagy túlérzékeny, akkor 40-60%.
A típusos allergia tünetei: viszketés, tüsszögés, orrfolyás, légszomj, fejfájás, migrén, nedvedző bőrelváltozás, stb.
• Pajzsmirigy működési zavar. Az esetek zömében a jódellátottság nem megfelelő. A pajzsmirigy hormonok építő elemének, a jódnak a hiánya sokféle betegség alapvető okaként gyakran jelentkezik.
• A jódhiányos jelenségek (tünetek):
Érzelmi szinteken: ingerlékenység, nyomott hangulat (letargia), aluszékonyság, fáradtság, kimerültség, feledékenység, megmagyarázhatatlan szomorúság, bánat, a figyelem és az emlékezet romlása, az értelem, az észbéli képességek csökkenése, gyakori fejfájások az agyi vérnyomás miatt. Szívműködés: arteroszklerózis, amely nem reagál a diétára és a gyógyszeres kezelésre, aritmia, amelynél a speciális gyógyszerek nem adnak érzékelhető és tartós eredményt, a diasztolés érték (alsó vérnyomás érték) növekedése, a véredény-falak ödémája miatt. Vérképzavarok: a vér hemoglobin szintjének csökkenése, melynek során a vaskészítmények adagolása csak csekély javulást eredményez. Immunológiai zavarok: gyakori fertőzéses és hűléses megbetegedések, az immunitás meggyengülése már a pajzsmirigy funkció jelentéktelen csökkenése esetén is.
Oszteohondrózis (degenerativ izületi betegség, melyben a csont felületes elhalása következtében kisebb porcrészecskék válnak le): gyengeség és izomfájdalmak a kezekben. Mellkasi vagy deréktáji radikulitisz (ideggyökér gyulladás), melyeknél a tradicionális kezelés nem hoz eredményt.
Vizenyősödések (ödémák). Vízkór a szem körül vagy általánosan, melynél a vízhajtó készítmények rendszeres szedése fokozza, súlyosbítja az állapotot, és kialakul a szerektől való függőség. Hörgők, tüdők: a légutak ödémája, amely krónikus bronchitishez vezet. Nőgyógyászat: a menstruációs funkció zavara, szabálytalan havi vérzések, vagy ennek hiánya, meddőség, emlőbántalom, a csecsbimbó gyulladása, repedése.

• Tartós stressz
Immunhiányt vált ki a stressz, mely az egyén lelki reakciója az őt ért fizikai, érzelmi, szellemi vagy környezeti hatásokra. Bármilyen tartós stressz; a szellemi és a fizikai túlterheltség, a nagy bánat, sőt a nagy öröm is halálos hatásúvá is válhat! Az öröm, a boldogság hatására az ember sokféle öröm-hormont (endorfinokat) termel, amelyek között az immunrendszert fékező, elnyomó is előfordul. Stresszes állapotban az ember bármilyen fertőzésre fogékonnyá válik.
Tünetei:
– figyelem összpontosítási nehézség,
– kimerültség,
– álmatlanság,
– nyugtalanság, ingerlékenység, idegesség,
– étvágytalanság, émelygés, gyomorpanaszok, hasmenés, székrekedés,
– fejfájás,
– borúlátás, apátia, elkeseredettség, düh.
Növeli bizonyos betegségek létrejöttének kockázatát; fertőzések, szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, emésztési zavarok, gyomorfekély, cukorbetegség, rák.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Rovarcsípés által okozott allergia

Időnként olvashatunk az újságban olyan híreket, melyek rejtélyes közúti balesetekről számolnak be: semmilyen magyarázat nincs …

Hozzászólás