LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az ondó egyéb összetevői tulajdonképpen csak az optimális környezetet és a védelmet biztosítják a méhnyaknyákhoz való eljutásig, ill. aktiválják azokat a biokémiai láncreakciókat, amelyek a spermium élénk mozgását eredményezik.
A tüszőrepedéskor felszabaduló kicsiny mennyiségű folyadék a petevezetőn keresztül a méh ürege felé áramlik, mintegy jelezve, mutatva az utat a spermiumnak. A spermium végighalad a petevezetőn és az ampullában várakozó petesejthez jut. A felismerés és a megtermékenyítés a sejtből eredő kémiai vonzás hatására történik. Mivel mind a petesejt, mind a spermium élettartama igen rövid, értelemszerűen adódik, hogy a megtermékenyülésre csupán akkor van esély, ha a közösülés és a peteérés időpontja között nem telik el két napnál hosszabb idő.
A spermiumnak csak a feje hatol be a petesejtbe. A teste és a farki része kívül marad. Az első 24 órában a spermium és a petesejt kromoszómagarnitúrája egymáshoz rendeződik és létrejön az első, már közös osztódás. Ez az osztódási folyamat felgyorsul és a 4. napra néhány száz sejtből álló halmaz képződik, amelyet blasztocitának (hólyagcsírának) nevezünk. Míg a sorozatos osztódások zajlanak, a megtermékenyített petesejt a petevezető belfelületén levő csillók és a simaizom mozgásának eredményeképpen lassan úszik a méh ürege felé.Ide a megtermékenyülés után 6-12 órával érkezik.Az első 3 nap során a környezetéből, annak felszínén úszva vesz fel tápanyagokat és a megtermékenyülés után 3-4 nappal tapad meg, mintegy gyökereket eresztve a méhnyálkahártyába. Miközben egyre mélyebbre süllyed, kisebb erek fala is megnyílik és egy-egy mikroszkopikus méretű vértócsa képződik körötte. A blasztocita és az anyai vér között megindul a kétirányú anyagcsere. Ezt a folyamatot beágyazódásnak nevezzük.
