A XIX. század végén és a XX. század elején továbbra is Anglia a világ bankárja, első számú kereskedője, a legnagyobb tengerentúli gyarmatbirodalommal és ennek védelmezésére a legnagyobb hadiflottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette a vezető helyét. Anglia attól tartott, hogy ennek következtében politikai hatalmi szerepe is veszélybe kerülhet, ezért …
Érdekel a cikk folytatása? »A háború megindulása
A szarajevói merénylet után a német kormányzati körök elhatározták, hogy még akkor sem állnak útjába egy osztrák-magyar katonai akciónak, ha ez általános háborúhoz vezet. Úgy vélekedtek – II. Vilmos szavaival -, hogy „most, vagy soha”. A német hadvezetés attól tartott, hogy két-három év múlva elveszíti jelentős fegyverkezési előnyét Oroszországgal és …
Érdekel a cikk folytatása? »Csíkos kivi
A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …
Érdekel a cikk folytatása? »A hangyafélék
A rovarok egyik kiemelkedően sikeres és bonyolult társas szerveződésű csoportja a hangyáké. Egy indián legenda szerint valaha az egész Földet víz borította, majd a Teremtő létrehozta a hangyákat, s azok addig-addig szaporodtak és sokasodtak, míg végül szárazföld nem lett belőlük. Ezért bárhol ásunk is le a talajba, mindenütt hangyákra bukkanunk. …
Érdekel a cikk folytatása? »Fácánok
A fácánok többsége erdős, ligetes területek lakója. Napközben a talajon járkálnak, éjszakára azonban a fák ágaira telepednek. Erős lábukkal a korhadó levelek között kapirgálva keresgélik táplálékukat. A talaj felszínén levő rovarokat, férgeket, növényi magvakat szedegetik. Igen jól tudnak gyalogolni, ha pedig veszélyt éreznek, igen gyorsan képesek elfutni – ritkábban menekülnek …
Érdekel a cikk folytatása? »A fennek
A fennek – más néven sivatagi vagy nagy fülű róka – a legkisebb testű rókafaj, füle azonban valamennyi rokonáénál nagyobb. Sivatagban él – főként Észak-Afrikában, a Sínai-, valamint az Arab-félszigeten -, és különleges módon alkalmazkodott a környezetéhez. A fennek dús, bozontos farkának hegye rendszerint fekete vagy sötétbarna, míg testének prémje …
Érdekel a cikk folytatása? »A strucc
A strucc a ma élő legmagasabb és legtestesebb madár. Több más rokonához – a nandukhoz, az emuhoz, a kazuárokhoz és a kivikhez – hasonlóan teljesen röpképtelen csak járni, futni tud. A futómadarak tudományos neve: lapos szegycsontúak. A strucc száraz, nyílt síkvidékeken, félsivatagokban, és szavannákon honos. Afrikában sokfelé elterjedt. Futáshoz alkalmazkodott, …
Érdekel a cikk folytatása? »A csíkos kivi
A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …
Érdekel a cikk folytatása? »A darazsak és a méhek kolóniája
Az állatrendszertan több mint tízezer különböző darázsfajt ismer, ezek életmódjuk alapján számos csoportba sorolhatóak. Sok darázsfaj kolóniákban él, de léteznek magányos életmódot folytató fajok is. A darázstelepek minden évben új életet kezdenek. Ősszel a sejtekben bizonyos lárvák különleges táplálásban részesülnek, s ezek nem dolgozóvá, hanem vagy királynővé, vagy hímmé fejlődnek. …
Érdekel a cikk folytatása? »A termeszek
A termeszek faja egyike a nagy államalkotó rovaroknak, persze nem minden termeszfaj épít várat, de a várépítő termeszek egyszersmind államaik bonyolultabb felépítéséről is nevezetesek. A termeszek társadalmának tagjait hímek, a peterakás feladatát ellátó királynő, valamint a fészkeket építő és a kolóniát védelmező szárnyatlan dolgozók ezrei alkotják. A dolgozók egy része …
Érdekel a cikk folytatása? »