LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A halálos betegségek kezelésének újabb reménysugarát csillantották meg az őssejtekkel foglalkozó tudósok. A mikroszkópikus képeik alapján, mint fényes csillagok ragyognak a fekete-fehér galaxisban a mágikus emberi embrionális őssejtek. Vannak akik szemében a gyógyír lehetőségét ragyogtatják meg, és vannak akik nem hisznek bennük. Ezek az apró pöttyök a tudomány, a vallás és a politika világában is heves viták kereszttüzében állnak.
Különleges képességük, hogy mintegy 200 különböző, az emberi testet alkotó sejtekké képesek differenciálódni . Néhány évvel ezelőttig, kutatások sora világított arra, hogy milyen nagy mértékben irányíthatóak az őssejtek. De újabb tanulmányok arra jutottak, hogy nem feltétlenül az embrionális őssejtek fogják a legyőzhetetlen betegségeket megfékezni, hanem az úgynevezett felnőttk őssejtek, melyek egyébként mindenkinek minden szervében jelen vannak, és várnak arra a pillanatra amikor szükség lesz rájuk. Természetes körülmények között kicsi a szöveti eloszlásuk, de a remény bennük van.
A kutatók évek óta reménykedtek abban, hogy a hasnyálmirigyben felelhetőek olyan őssejtek, amelyeket kezelve, inzulin termelő ß-sejtekké alakíthatóak. Sajnos Doug Melton a Harvard Egyetem egyik biológusa minden reményt szertefosztva jelentette be, hogy a hasnyálmirigyben semmilyen felnőttkori őssejtet nem talál.
Ekkor szerencsés módon a Minnesota Egyetem egyik kutatója Dr. Catherine Verfaillie különös eredményre bukkant. Olyan egyedi viselkedésű felnőtt őssejtekre bukkant, amely magán hordozza az embionális jegyeket is, vagyis nem csak a megtalált szövet sejtjeivé, hanem az egész testben fellehető bármely sejttípussá képes átalakulni. Jelenleg is folyanak a vizsgálatok, melyeket csak nehezít, hogy a sejtek rendkívül érzékenyek és nehezen szaporodnak. A felbecsülhetetlen őssejtekre egy csontvelőben bukkantak. De találtak már egerekben, patkányokben és emberben is. A kutatók még nem biztatnak senkit, de feltételezhető, hogy hamarosan elképesztő eredményeket láthatunk.
Az ígéretes eredmények ellenére azonban találunk olyan szempontokat, amelyek miatt az őssejt-kutatás nem korlátozható csupán a felnőtt őssejtekre. Egyrészt nem minden felnőtt szövetben vannak őssejtek,és nagy az esélye annka, hogy számos szövetből nem is fognak előkerülni. Például a szívben vagy a hasnyálmirigyben. Másrészt a felnőtt szövetek őssejt elosztlása igen kicsi, így nagyon nehéz azonosítani és kinyerni őket. Ráadásul a felnőtt őssejtek osztódási képessége az embrionális sejtekénél kisebb. Mindezek miatt egy gyors sejtterápiás beavatkozáshoz nem használhatóak, így számos akut betegséget nem lesznek képesek gyógyítani. Továbbá ha genetikai eredetű betegségben szenved a páciens, akkor a beteg őssejtjei is feltéhetőleg hibásak. Így sejtterápiára nem alkalmazhatók. Ezenfelül a felnőtt őssejtek genetikailag már nem olyan értékesek, mint embrionális társaik. Ennek oka, hogy a szervezet élete alatt bennük is felhalmozódnak a (külső és belső) környezeti hatások miatt kialakuló elváltozások, mutációk. Mivel a felnőtt őssejtek az embrionális őssejtekhez képest már differenciáltabbak, nem alkalmazhatók alapvető embriológiai kutatásokra, amelyek fontosságát már korábban említettük.
Ma még nem eldöntött kérdés, mennyire lesznek használhatók a felnőtt őssejtek a sejtterápia széles körű alkalmazására. A legésszerűbb megoldás, ha a felnőtt és embrionális őssejtek vizsgálatával szerzett kutatási eredmények állandó összehasonlításával megpróbáljuk minimálisra csökkenteni az embrionális őssejtek felhasználását, s csak ott alkalmazzuk őket, ahol ez feltétlenül szükséges.
