LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Polgári jogrend Magyarországon
A bethleni rendszer három társadalmi erő szövetségére épült. A nagybirtokosság és a nagypolgárság lépett koalícióra a történelmi úri középosztállyal. Az utóbbihoz tartoztak a központi igazgatási, igazságszolgáltatási, oktatási-kulturális apparátust és a fegyveres erőket kezükben tartó köztisztviselői-katonatiszti-úri értelmiségi rétegek, valamint a vármegyéket uraló középbirtokosság. A társadalom jelentékeny számszerű többségét képező parasztságot, a városi kis- és középpolgárságot, továbbá a munkásságot az uralmi konszenzusból kirekesztették. A fejletlen társadalmi struktúra, valamint a nyílt szavazásra épülő választási rendszer miatt nem alakult ki a parlamenti demokráciákra jellemző politikai „váltógazdaság”. A koalicíó viszont azt is lehetetlenné tette, hogy bármelyik réteg a saját külön érdekeit kifejező tekintélyuralmat, diktatúrát valósítson meg. Magyarországon sajátosan vegyes politikai rendszer jött létre. Benne a tekintélyuralmi vonások parlamentáris és önkormányzati elemekkel vegyültek. A bethleni rendszerben az egyes hatalmi ágak, vagyis a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás a polgári jogrend formai ismérvei szerint különültek el.
A Törvényhozó hatalom és az államfő
A törvényeket 1920-1926 között a nemzetgyűlés, majd az országgyűlés alkotta. A különbség abban állott, hogy a nemzetgyűlés csak egyetlen, képviselőház jellegű kamarával működött. Az 1927-től működő országgyűlésben viszont már két kamara, képviselőház és felsőház volt. A képviselőházban a választáson általában a politikai pártok jelöltjeként indult és mandátumot nyert személyek foglaltak helyet. 1927-ben jött létre – az 1918 előtt működő főrendi ház utódaként – a parlament második kamarája, a felsőház. Tagjai örökös jogon, méltóság vagy hivatal alapján, valamint kormányzói kinevezéssel kerültek be. Ezenkívül a főnemesi családok, a törvényhatóságok és a társadalmi szervezetek, intézmények választhattak felsőházi képviselőket. A földbirtokosok és az állami főtisztviselők a tagság abszolút többségét tették ki. A törvényjavaslatok megtárgyalásánál a két ház közötti vita esetén előbb egyeztetési eljárásra került sor. Ennek sikertelensége esetén együttes ülésen szavaztak arról, mely változatot terjesztik fel az államfőhöz.