Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A Biatorbágyi merénylet

A Biatorbágyi merénylet

Két nap múlva lesz 80 éve, hogy szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantotta azt a bizonyos sínszálat a biatorbágyi vasúti viadukton, ezzel 22 embert ölt meg, ezért ezt követően Magyarországon statáriumot vezettek be. Matuska körülbelül 2 kg robbanóanyagot használt, ezt előre elkészítette a helyszínen. A robbanás azonban nem a vágányon haladó mozdony alatt robbant fel, hanem egy nemzetközi gyorsvonat második és harmadik kocsijának áthaladása között, akkor, amikor a sín terhelhetetlen volt. Emiatt szakadt meg a vágány és így a mélybe zuhant a mozdony, 4 személykocsi és a hálókocsi is. A roncsok alatt megtalálták a mozdonyvezető holttestét is, még pedig úgy, hogy keze a féken volt, ennek
köszönhető, hogy a kocsik a vágányon maradtak. A nyomozás már másnap nagy erőkkel megindult, az akkori kormány, Károlyi Gyula vezetésével ezt a merényletet egy nagyobb terrorista hullám kezdetének hitték, ezért másnapra országos statáriumot vezettek be. A gyanú végül Leipnik Mártonra és annak bandájára terelődött. Csak később érkezett Bécsből a hír, hogy egy ottani magyar kereskedő, Matuska Szilveszter magára vállalta a merényletet. Október hetedikén letartóztatták az osztrák fővárosban és hat évi börtönre ítélték. Magyarországon ugyan halálraítélték, de büntetését életfogytiglanra változtatták, büntetését a váci fegyházban töltötte, majd 1944-ben, kihasználva a Vörös Hadsereg által okozott zűrzavart, megszökött, majd el is tűnt. Egyes történészek azon a véleményen vannak, hogy Matuska „csak” egy résztvevő volt, aki hajlandó volt mindent magára vállalni, bár erre konkrét bizonyítékok a mai napig nincsenek, ezt a véleményt a későbbi vizsgálatok is alátámasztják.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kormányválság és a baloldal térnyerése

A forradalom belső- és külső problémái hamar megosztották az 1918 őszén még egységes tábort. 1918 …

Leave a Reply