Okos – ez annyit jelent, mint jól gondolkodó. A gondolkodás folyamat, az okosság viszont képesség. Okos és bölcs az, aki képes arra, hogy bonyolult, zavaros és homályos helyzetekben tájékozódjék és föltalálja magát. Nem hiába szimbolizálja Minervának a homályban repülő baglya a bölcsességet, az okosság legmagasabb fokát. Ostobának pedig azt az embert nevezik, akinek gondolkodása primitív és zavaros, akinek ítéletei végiggondolatlanok, rendszertelenek és következetlenek. ilyen esetekben szokták azt mondani : „összehord hetet-havat”.
Az individuum eszének mértékét, hatékonyságát az határozza meg, hogy mennyire adekvátan felel meg a dolgok, események logikájának és átalakításuk célszerűségének. Az okos ember nem egyszerűen sokat tud. Már Hérakleitosz megjegyezte, hogy a sokat tudás nem tanít meg az észre. Előfordulhat, hogy valaki igazán sokat tud, és mégsem bölcs.
A bölcsesség a tökéletes tudás személyi jellemzője, amely feltételezi a képességet, hogy mesterien alkalmazzuk e tudást az életben, és feltételezi az eszes, önérzetes és megfontolt magatartást. A bölcsesség továbbá feltételezi azt a képességet, hogy a dolgokban megragadjuk az általánost és a lényegit, hogy legkisebb eszközráfordításokkal érjünk el maximális eredményeket, a múltbeli tapasztalat alapján megoldjuk a jelenben felmerülő problémákat, realisztikusan értékeljük a szituációt és a logikai eszközöket lehetséges jövőbeli következményeik szempontjából. A bölcsességet „úgy foghatjuk fel, mint az emberiség sokrétű ismeretének és tapasztalatának általánosítását, mint olyan általánosítást, amelyet a megismerés, értékelés, viselkedés és cselekvés alapelveinek formájában lehet megfogalmazni”.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …