Okos – ez annyit jelent, mint jól gondolkodó. A gondolkodás folyamat, az okosság viszont képesség. Okos és bölcs az, aki képes arra, hogy bonyolult, zavaros és homályos helyzetekben tájékozódjék és föltalálja magát. Nem hiába szimbolizálja Minervának a homályban repülő baglya a bölcsességet, az okosság legmagasabb fokát. Ostobának pedig azt az embert nevezik, akinek gondolkodása primitív és zavaros, akinek ítéletei végiggondolatlanok, rendszertelenek és következetlenek. ilyen esetekben szokták azt mondani : „összehord hetet-havat”.
Az individuum eszének mértékét, hatékonyságát az határozza meg, hogy mennyire adekvátan felel meg a dolgok, események logikájának és átalakításuk célszerűségének. Az okos ember nem egyszerűen sokat tud. Már Hérakleitosz megjegyezte, hogy a sokat tudás nem tanít meg az észre. Előfordulhat, hogy valaki igazán sokat tud, és mégsem bölcs.
A bölcsesség a tökéletes tudás személyi jellemzője, amely feltételezi a képességet, hogy mesterien alkalmazzuk e tudást az életben, és feltételezi az eszes, önérzetes és megfontolt magatartást. A bölcsesség továbbá feltételezi azt a képességet, hogy a dolgokban megragadjuk az általánost és a lényegit, hogy legkisebb eszközráfordításokkal érjünk el maximális eredményeket, a múltbeli tapasztalat alapján megoldjuk a jelenben felmerülő problémákat, realisztikusan értékeljük a szituációt és a logikai eszközöket lehetséges jövőbeli következményeik szempontjából. A bölcsességet „úgy foghatjuk fel, mint az emberiség sokrétű ismeretének és tapasztalatának általánosítását, mint olyan általánosítást, amelyet a megismerés, értékelés, viselkedés és cselekvés alapelveinek formájában lehet megfogalmazni”.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Egészségre nevelés
Igen nagy az egészségügyi intézményekben uralkodó higiénés viszonyok járványügyi jelentősége. A kórházak, rendelőintézetek és az …