LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A burgonyát a biokertben nem csupán a gumóiért termesztjük, hanem azért is, mert gyomfojtó, lazító hatása miatt nagyon jó hatása van a talajra.
A burgonya után laza, gyommentes marad a terület. A korai burgonyát sikeresen követheti a biokertben a szamóca.
Vetésforgó a biokertben
A vetésforgó az egyes kultúráknak egyazon területre tervezett időbeli egymásutánja; egyrészt az egyes növényfajok számára ideális növekedési feltételek megteremtésére, másrészt a talajuntság kialakulásának megelőzésére.
A szervestrágyázást követően elsőként tápanyagigényes, talajzsaroló növényeket ültessünk, amelyek hatalmas zöld tömeget predukálnak. Ilyen pl. a fejes káposzta, a vörös káposzta, a kelkáposzta, a saláta stb. Utánuk kevésbé igényes gyökérzöldségek kerüljenek, majd a N-t visszapótló pillangósok következzenek, mint pl. a borsó vagy a bab.
Az egyes növények vetésforgóban elfoglalt helyét nemcsak tápanyagigényük határozza meg, hanem a gyökerek által kiválasztott anyagok, amelyek egyes növényeket növekedésre serkentenek, másokat pedig kifejezetten visszavetnek. Hogy az adott esetben milyen növények kövessék egymást, azt megfelelő vetésforgó-táblázatból kell kikeresnünk.
A vegyes kultúra
A vegyes kultúrában a különböző növényfajokat vegyesen váltakozva ültetjük egy növényágyba. Az adott szomszédokat külső megjelenésük, tápanyagigényük és egymásra hatásuk, az ún. szomszédhatás alapján válogatjuk össze.
Tapasztalatból tudjuk, hogy például a fejes saláta, a hónapos retek és a sárgarépa jól illenek egymás mellé, kedvező hatásúak. Jó
eredményeket érünk el zeller-hagyma-bokorbab vegyes kultúrával, valamint a szamóca közé ültetett főző- és a fokhagymával is.
A vegyes kultúrában a növények egymást kölcsönösen kedvezően befolyásolják, emiatt nagyobbak a hozamok, ezenkívül lényegesen kevesebb a kártevő és a kórokozó, mint az azonos növények monokultúrás parcelláiban, tehát a megelőzésben van fontos szerepe.
