A kezdeti, még üregképződéssel nem járó szuvasodás helyi kezelésekkel – fluoridtanalmú ecsetelések, cukormentes rágógumi rágása, melyek elősegítik az ásványi anyagok lerakódását a nyálból a zománcba – és megfelelő táplálkozás-módosítással – cukrok, édességek kerülése – megállítható.
A már üregképződéssel járó fogszuvasodás ellátása, megfelelő előkészítés után, tömés behelyezésével oldható meg.
A tömések általában plasztikus anyagokból készülnek, melyek összekeverés után a fogban szilárdulnak meg. A frontfogak tömésére, az esztétika követelményeinek megfelelően, ún. „kozmetikus’; fogszínű tömőanyagokat alkalmaz a fogorvos. Ma már felsorolni sem lehet a fogszínű, műanyag bázisú tömőanyag-féleségek számát, fajtáját, úgyszólván havonta újak és újak kerülnek piacra. Egy részük vegyileg, más részük fény hatására köt meg, igen esztétikus hatást nyújtanak, de a rágóerővel szemben kevéssé ellenállóak, ezért rágófogak tömésére nem ajánlottak.
A nagy rágóerőt kifejtő rágófogak (molaris fogak és praemolarisok) tömésére szilárd, öntött betétek, inlayk (aranyból, illetve ötvözeteiből, kerámiából: „porcelánból”) is alkalmazhatók. Ezek készítése azonban lényegesen több munkafázist kíván meg, melynek következtében anyagi vonzata sokszorosa a fogak egyszerű tömésének.
A rágófogak tömésére még ma is a legajánlottabb az amalgám, különböző fémeknek (ezüst, ón, cink) higany¬ nyal alkotott ötvözete. Az amalgámot a fogak tömésére kb. 150 évvel ezelőtt vezették be, nemzetközi statisztikák szerint. Előnyei: széles körű indikációs területe, könnyű használhatósága és kitűnő fizikai tulajdonságai. A fogászatban több mint egy évszázada jó eredménnyel használják. Az utóbbi 20 év során a fogászati amalgámok minősége javult. Az amalgámtömések biztonságosak és költségkímélőek, de nem fogszínűek. A fogászati tömőanyagok komponensei, beleértve az amalgámot, ritkán helyi mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat okozhatnak. Az amalgámtömésekből – főleg a tömések behelyezése vagy eltávolítása kapcsán – igen kis mennyiségű higany szabadulhat fel. Az egyén higanyterheléséhez viszont számos egyéb forrás is hozzájárul, így például a táplálék (főleg a halak), a víz és a levegő higanyszennyeződése. A káros mellékhatások kockázata mindenfajta tömőanyagnál alacsony, és az amalgámoknál nem magasabb, mint a műgyanta alapú tömőanyagok esetén.
Címkékamalgám fogszuvasodás fogtömés műgyanta
Ezt mindenképpen olvasd el!
A fertőzéses íny- és szájgyulladások
Az ínyre és az egész szájra kiterjedő gyulladást baktériumok, vírusok és gombák okozhatják. A baktériumok …