Mennyire fejlett az újszülöttek ízlelő-, szagló- és tapintóérzéke?
A kisbabák mindjárt születésük után meg tudják különböztetni az édes és a keserű ízt, és nem sokkal később elsajátítják a sós és a savanyú ízek felismerésének képességét is, a születés után néhány nappal pedig a szaglás képességét, amely nélkülözhetetlen az ízek közti további különbségtételhez.
Az újszülöttek tapintóérzéke is fejlett, s a különböző érintésekre a csecsemők más-más választ adnak. Ha egy bizonyos módon fogják, az megnyugtatja az újszülöttet, míg egy kissé eltérő fogás, épp ellenkezőleg, már élénkebbé teszi.
Mi a kapcsolat a mozgás és a gyermek fejlődése között?
Mozgásunk fejlődésében a fej felemelésétől és a kiságyban való megfordulástól jutunk el az autóvezetésig, gépelésig, zongorázásig és a le-különbözőbb sportokig. Az efféle cselekvések csak akkor tanulhatók meg, amikor a fiatal agy bizonyos részei, az idegrostok hálózata, valamint a tulajdonképpeni munkát elvégző izmok, ízületek és inak százai már elértek egy bizonyos fejlettségi szintet. Nagyszámú csecsemőn és tipegő korú gyermeken elvégzett vizsgálatok alapján a kutatók összeállítottak egy menetrendet arra vonatkozóan, hogy az egészséges kisgyermek mikor tanul meg bizonyos mozgásokat. Az ehhez viszonyított néhány hetes vagy hónapos eltéréseknek nincs különösebb jelentőségük, de ha a gyermek fejlődése jelentős mértékben eltér ettől a menetrendtől, az már figyelmet kíván.
A kisgyermekek leghamarabb az agyhoz legközelebb levő nagy izmokat igénybe vevő mozgásokat sajátítják el. A gyermekek többsége már azelőtt is képes felemelni a fejét, hogy irányítani tudná a karmozdulatait, és rendszerint előbb tanul meg mászni, mint járni. A legfinomabb – a kéz és a láb használatát igénylő – mozgások fejlődnek ki a legkésőbb. Ezekhez már elengedhetetlen a látás útján történő koordináció, továbbá bizonyos magasabb szintű értelmi képességek, amelyek csak később érnek be; ilyen a formák ismerete, a térben való eligazodás, valamint az időérzék.