LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak egyetlen emlősfaj élt a szigeten, a denevérek, melyek oda repültek.
A csíkos kivi, másik nevén a barna kivi sok tekintetben inkább sündisznóra, mint madárra emlékeztet. Külseje eléggé meghökkentő, felfedezése után is alig akarták elhinni, hogy létezhet ilyen egyáltalán. A madár ma Új-Zéland nemzeti jelképe.
A kivinek vannak szárnyai, azonban ezek ma már mindössze apró csökevények, repülni képtelen vele a madár. Tollazata laza, inkább emlékezete szőrre. Csontjai nehezebbek, mint a repülő fajoké, ezért erősebbek és kevésbé törékenyebbek is. Szokatlanul erős lábaival rendkívül gyorsan tud futni és ügyesen kaparja vagy ássa ki a földből táplálékát.
A madár leginkább erdős-cserjés területeken él, és csak sötétedés után merészkedik elő, így aki a természetben kívánja meglesni a kivit annak nem lesz könnyű dolga. A kivik párban élnek, az egész madárvilágban ennek a fajnak a tojója rakja a testméretéhez képest legnagyobb tojást, melynek tömege körülbelül 450 gramm. A tojó pár tojást rak csak le, a hím pedig a nőstény segítsége nélkül 10-12 hétig kotlik rajtuk.
Amikor a fióka kikel, szikzacskó kapcsolódik hozzá, innen kapja első táplálékát. Kikelésük után az anya azonnal magukra hagyja a kicsiket, a kivik mégis megmenekülnek és képesek az önálló életre – mostanáig legalábbis. Az utóbbi években ugyanis egyre több emlős került a szigetre – kutyák, patkány, disznók – az embernek köszönhetően, mely állatok pedig eddig nem ismert veszélyeket jelentenek a kiviknek. Ennek köszönhetően más kivi fajok száma rendkívül megfogyatkozott és nem tudni hogy a csíkos kivik is meddig maradhatnak így fönn.
