A Föld nevű bolygón lévő összes élő organizmus tulajdonsága egyetlen biológiai molekulában kódolt, amelynek neve dezoxiribonukleinsav (DNS). A valóságban a szervezet felépítését csupán négy vegyület határozza meg: az adenin, citonin,timin és guatin.
Az emberi dezoxiribonukleinsav teljes szekvenciájának megismerésére a 21. század elején lázas kutatást indított el olyan egyszerű eljárások után, amelyekkel megkülönböztethető a DNS ismert szakasza. Hogy miért?- egyszerű a válasz. Tudni akarjuk, veszélyeztet-e bennünket valamilyen súlyos betegség, vagy hajlamosabbak vagyunk veszélyes vírus vagy baktériumfertőzésre.
A DNS molekuláját 1869-ben írták le, amikor egy Miescher nevű svájci orvos a gennyben található fehérvérsejtekből izolálni tudta a DNS-t Sajnos nem sikerült neki megfelelően tiszta mintát létrehozni ahhoz, hogy tovább folytatódjon a DNS kutatása.
1953-ban két cambridge-i tudósnak (James Watson és Francis Crick) sikerült felfedezni a DNS jellegzetes struktúráját. Ennek felfedezéséhez úgynevezett röntgendiffrakciós analízist használtak. 1962-ben közösen megkapják a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat.
Watson és Crick leírása szerint az élő organizmusok DNS-alkotói kétszálú molekulák, ezt kettős spirálnak (double helix) nevezték el. Ma már tudjuk, hogy a DNS molekula valóban többnyire kétszálú molekulákból áll, de néhány vírusnál egyszálú molekulaként jelennek meg. Az RNS (ribonukleinsav) molekulák többnyire egyláncúak, de vírusoknál kétláncúak is lehetnek.
A nukleinsavak a sejtekben találhatók. A DNS molekula helyével már nem ennyire egyszerű a helyzet. Maga a sejtmag struktúrája nagyon bonyolult, és nem annyira állandó és erős, mint ahogy feltételezték.
A DNS analízis a biológiában forradalmat jelent. Lehetővé tette az állati-és növényfajok kutatását,és összehasonlítását. A rendőrség számára is nélkülözhetetlen a molekuláris biológia. A genetikai betegségek kutatása területén végképp nélkülözhetetlen és mérvadó a DNS- analízis. Ma még hosszúnak tűnik az az út, amelynek célja megjósolni a betegségek keletkezésének kockázatát. Jelentősen fejlődnek például olyan új technológiák, mint a DNS-chip vagy a génstruktúra elolvasása.
Kíváncsiak hogy néz ki a nukleinsav? Végezzenek el egy egyszerű kísérletet otthon!
Vegyünk a hentesnél egy kis darab sertés vagy marhalépet. Ezt gondosan vagdossuk fel, és tegyük egy tálba. Egy fakanál segítségével keverjük el sóoldatban (10% -os, tehát 10g/100ml víz). Adjuk hozzá az oldatból a lép mennyiségének a tízszeresét (tehát egy rész lép, és 10 rész oldat). A folyadékhoz fokozatosan adjunk hozzá zúzott jeget. Egy közönséges hurkapálcikával kezdjünk körkörös mozdulatokkal kavarni. Egy pillanat múlva a DNS-molekula fehér szálai tekerednek majd a hurkapálcika köré.