A fegyelmezetlen viselkedés az iskolában
A fegyelmezetlen viselkedés normaszegést jelent. Ez, milyenség és mód tekintetében, változatosan nyilvánulhat meg. (Pl: otthon hagyott felszerelés, evés, beszélgetés…) Az iskolai értékrendet, egyrészt a pedagógusok közvetítik, másrészt a családból származik, harmadrészt az iskola felettes szerveitől ered, különböző eljárások, elvárások, és szabályzatok formájában.
A fegyelmezéssel kapcsolatos kérdések azért érdemelnek kiemelt figyelmet, mert a hatékony tanításhoz és tanuláshoz, szükséges a fegyelem fenntartása. Az oktatást hátráltatja, ha a tanítási óra jelentős részét a fegyelmezés teszi ki. Ezért a tanárnak törekednie kell a fegyelmezetlenség megelőzésére, vagy csökkentésére. A rendbontó viselkedés kezelése, a tanév különböző időszakaiban, valamint a különböző osztályokban, eltérő technikák alkalmazását is jelentheti.
A fegyelmezetlen viselkedés mögött, több ok is meghúzódhat. Ezek közé tartozik, a magas szorongásszint. Ilyenkor a tanulót a magasabb teljesítmény elérésében, különböző hatások gátolják. ( Pl: a családból származó stressz, az osztálytársai háttérbeszorító hatása, a tanuló önértékelési zavarai, a tanár kommunikációs mintázatának teljesítménykésztetést gátló hatása) Ugyancsak fegyelmezetlenséget eredményezhet az unalom, melyet szintén többféle tényező idézhet elő. ( Pl: a szülők nem tartják fontosnak az iskolai teljesítményt, a tanuló saját céljai és az iskolai tanulás fontossága nincsenek összhangban, az oktatási program nem veszi figyelembe a tanuló ismeret és készségszintjét, a tanár nem elég kompetens a tanításban és az óravezetésben, túl nagy az osztálylétszám, a tanuló problémamegoldó képessége nem kap aktív szerepet az ismeretelsajátításban…)
A Fegyelmezetlen viselkedés a tanuló esetében négy fő célt szolgálhat. Ezek közé tartozik a figyelem felkeltésének vágya. Ilyen a hatalom megszerzésére irányuló törekvés, mely általában az alacsony önértékelésű tanulóknál jelentkezik, ami azonban nem tudatosul. Ugyancsak fegyelmezetlenségben nyilvánul meg a bosszúállás, mely mögött a különböző helyzetekben való győzelem vágya áll. Továbbá ide sorolható a tehetetlenség, amikor a tanuló feladja a reményt, hogy fontos személlyé váljon a kortárscsoportban.
Fegyelmezetlenség esetén, a pedagógusok különböző fegyelmezési eszközök, módszerek segítségével kezelhetik a helyzetet. A megoldások közé sorolható többek közt, a kompetens oktatás, a tanulók bevonása a szervezeti szabályok létrehozásába, a tanár vezetési stílusának megváltoztatása, az érdekkonfliktusok feloldása, a tanulási feladatok kooperatív struktúrákban való végzése, konfrontatív beszélgetéssel létrejött megegyezés a tanár és a diákok között, a tanár önértékelésével kapcsolatos irracionális elképzelések csökkentése, stb…
Ugyanakkor, vannak stratégiák melyek a fegyelmezetlen viselkedést elsősorban rövid távon befolyásolják. Ilyen a megengedő viselkedés, amelynek lényege a szabályok pozitív megfogalmazása. A tolerancia alkalmazása, akkor a leghatékonyabb, ha a fegyelmezetlen viselkedés valamilyen stressz élményre vezethető vissza. A viselkedésbe való beavatkozás történhet szándékos mellőzés, tekintettel, mimikával, mozgással való jelzés, illetve távolságcsökkentés, érintés formájában. Akadályelhárításra akkor kerülhet sor, ha a fegyelmezetlenség hátterében a feladat meg nem értése áll. Az ilyen helyzet legjobb megoldása a feladatban való segítségnyújtás. Az óra átstrukturálása akkor válhat szükségessé, ha magas érzelmi feszültség jellemzi az osztályt.