LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Olyan összetett eszmetörténeti korszakként íródott a történelembe, melyen belül a fő húzó erőt a filozófia jelentette, de korántsem úgy, ahogy a korábbiakban megismerhettük. A felvilágosodás időszakában ugyanis az újkori bölcselet uralja a filozófiát, amely szigorúan természettudományos alapokon nyugszik. E módszert tartja alkalmasnak a világ leírására, valamint a szellemi élet egyéb területeinek elemzésére, így például a vallási türelem, az emberi és polgári jogok hangsúlyozása, beleértve ebbe a gondolat- és sajtószabadságot is. A filozófia a mindennapi problémákkal foglalkozik, ezért tudja eszméit az egész társadalom körében hirdetni. Ezen új eszme terjedése a különböző nemzetek életében különböző módokon ment végbe. A brit felvilágosodás volt az első, ami a fent említett kritériumoknak megfelel. Itt olyan társadalmi- és erkölcsfilozófiai kérdések bontakoztak ki, amelyek nem igen kerültek ellentétbe az egyházzal és a politikai hatalommal. Ezek után a brit szellemi életet áthatotta a gondolatszabadsága, a természettudomány tisztelete. A Hollandiában megkezdődött felvilágosodás hasonlított az angliaihoz, de kimagasló eszmék nem maradtak ránk. Lessing a filozófia által a deizmust és a kereszténységet próbálja a vallásszabadság eszméjét ezekre az alapokra helyezni. Drámájában, A bölcs Náthán címűben arra szeretne rávilágítani, hogy a különféle vallások vajon miként és hogyan tudnak egymás mellett élni.
Mindemellett foglalkoztak a felvilágosodással a történelem, a nyelv és irodalom, valamint az ész kérdéseivel is. Kutatói: Johann Gottfried Herder (1730-1803), Johann Georg Hamann (1730-1788), illetve Friedrich Heinrich Jacobi (1743-1819) is.
