A felvilágosodás eszméi – szabadságvágy, tudás, haladás – hatására felbolydult Európa, nagyon sok tudós, filozófus fejtette ki nézeteit, sajátos világlátásukat, vagy épp gondolataikat.
Montesquieu egy francia filozófus volt, arisztokrata, aki élete során bejárta Európát, tapasztalatai alapján egy hosszú művet fogalmazott meg, melynek címe „A törvények szelleméről” volt. A műben leírta, hogy szerinte az angol alkotmányos monarchia a legideálisabb államforma, de ő volt az, aki fontosnak tartotta a hatalmi ágak szétosztását is. Úgy vélte, ha a három hatalmi ág – bírói, törvényhozói és végrehajtói – egy kézben összpontosul, akkor zsarnokság alakul ki, de hogyha ezeket külön-külön személy, vagy szervezet irányítja, akkor azok kölcsönösen ellenőrzik egymást, így teljesen kiküszöbölhető a zsarnokság. Tapasztalatai alapján továbbá azt is lejegyezte, hogy a nagyon nagy államokban despotikus hatalom, a közepesekben alkotmányos monarchia, a kissebekben pedig köztársaság alakul ki.
Voltaire sajátos nyelvén fogalmazta meg filozófiai gondolatait, sokszor ironikus, gúnyos hangvételben írt kritikákat egy-egy kortársához. Egyik legismertebb műve a Candide, ami jó példa erre. Az egyház legnagyobb bírálója volt, de maga Isten létét soha nem tagadta, ellenszenve sokkal inkább a papok ellen irányult. Ennek az volt az oka, hogy Angliába járva megfigyelte a papok példás, pedáns viselkedését, ami szerinte nagyban elütött a franciaországi papság viselkedésétől, akik kicsapongó életet éltek, Voltaire szerint csupán csak a népet butították.
Rousseau sok nézete kissé szemben állt a többi nagy gondolkodó megállapításaival. Úgy vélte, a műveltség és a civilizáció egyáltalán nem fejleszti az emberiséget, az ősemberek boldogabbak voltak valaha, mert nem volt egyáltalán vagyoni különbségek. Számos művelt írt, melyek közül sok nevelési útmutató is. Továbbá Rousseau fogalmazta meg az „Új társadalmi szerződést”, mely továbbfejlesztette, sőt lényegében átformálta a korábban Locke által megfogalmazott eszméket. Az új szerződés azt tárgyalja, hogy a népnek nincs szüksége képviselőkre, helyette a három hatalmi ágat a nép kezébe kell adni; kis csoportokba kell rendeződniük, mely csoportokban a többségi vélemény a mérvadó, mindenkinek egyet kell értenie, ha valaki más nézetet vall, azt rá kell kényszeríteni a többségi véleményre.
Bár a nagy filozófusok véleményei, gondolatai kissé eltérnek egymástól, sőt olykor furcsának hangzanak, nagy hatást gyakoroltak az akkori korra, befolyásoltak igen sok jövőbeli eseményt.
CímkékFelvilágosodás Montesquieu Rousseau Voltaire
Ezt mindenképpen olvasd el!
Polgári demokratikus forradalom Magyarországon
Politikai válság 1918. október 17-én a képviselőházban gróf Tisza István bejelentette, hogy a központi hatalmak …