LifePress Életmód magazin
Mielőtt a fertőzések okozta nemi szervi betegségek problémájára részletesen rátérnénk, feltétlenül különbséget kell tennünk a különféle kórokozók között, és meg kell ismernünk a szervezet védekezőrendszerét.
MELYEK A FERTŐZÉSEKÉRT FELELŐS MIKROBÁK?
A mikrobák csak mikroszkóp alatt látható apró élőlények, melyeknek jelenleg négy nagy csoportja ismert: a baktériumok, a vírusok, a gombák és bizonyos paraziták. Mindegyik eltér a másiktól életmódjában, sajátságaiban és a kezelését illetően.
BAKTÉRIUMOK
A baktérium egysejtű mikroba, vagyis sejtmagból, sejtplazmából, sejttestből és sejthártyából áll. A pálcika alakút bacilusnak, a gömbölyűt kokkusznak nevezik. Megfelelő tenyészetekben a baktérium osztódással szaporodik, vagyis sejtmagja mentén kettéhasad, majd így tovább osztódva különféle, változatos színű telepeket hoz létre. Egy részük csak oxigén jelenlétében életképes, ezek az aerobe baktériumok. Más fajtái viszont csak oxigén nélküli közegben tudnak létezni, ezek az anaerob baktériumok. Nem mindegyik baktérium egyben kórokozó is. A szexuális úton terjedő fertőzések okozóin kívül a sztafilokokkuszokat, a sztreptokokkuszokat, a kólibaktériumot, a protest stb.. sorolhatjuk még a kórokozók közé. A nagy hatású antibiotikus kezelések nagymértékben visszaszorítják a fertőzéseket.
A VÍRUSOK
A vírus rendkívül kis méretű. Egyetlen RNS- vagy DNS-láncból áll, amelyet fehérjeburok tart össze. Csak élő, úgynevezett gazdasejtben képes létezni, amelybe beépül, és egyszerűen elveszi tőle a szaporodáshoz és az élethez szükséges sejtrészeket. Néhány vírus szexuális úton terjed, de van olyan is, amely cseppfertőzéssel, p1. a bárányhimlő, az influenza, a mumpsz és a rózsahimlő vírusa. Jelenleg még egyetlen gyógyszer sem eléggé hatásos a vírusfertőzések ellen. Az antibiotikumok hatástalanok, a szervezet RNS, az immunrendszert segítő gyógyszerek sem mindig hatékonyak. Egyedül a vakcinák (le-gyengített vírusból készült oltóanyagok, pl.. a hepatitiszvírusból) eredményesek.
A GOMBÁK
A gombák növényi eredetű mikroorganizmusok, melyek vagy egyszálas, vagy egysejtű szerkezetűek, és az élesztőgombák családjába tartoznak. A legismertebb a Candy-fa Albans, mely normális esetben a tápcsatornában (vékonybelekben és a természetes üregekben) él, de bizonyos körülmények hatására szétterjed és kórokozó tényezővé válik.
PARAZITÁK
A parazita olyan élőlény, amely más élő¬lénytől szerzi a táplálékát, ezáltal többé-kevésbé zavarja annak működését. Lehet ez akár egy emberi sejt is. Azokat, amelyek kívül élnek a gazdaszervezeteken, ektoparazitáknak nevezzük (ezek leggyakrabban rovarok). Azokat, amelyek a gazdaszervezeten belül élnek, endoparazitáknak hívjuk. Ezek általában a protozoon családjába tartoznak. Mindegyik speciális kezelést igényel.
HOGYAN VÉDEKEZIK A SZERVEZET A FERTŐZÉS ELLEN?
Minden mikroélőlény, amely körülvesz bennünket, képes szervezetünket megtámadva fertőző betegségeket okozni. Ennek ellenére ritkán okoznak fertőzést, és általában ezek sem túl súlyosak. Vajon miért? Azért, mert a szervezetünk két nagy védelmi rendszerrel bír. Egyik a külső védelmi rendszer, amely megakadályozza a kórokozók bejutását a szervezetbe. A másik speciális vérsejtekből áll, amelyek fölveszik a harcot a szervezetbe jutott mikrobákkal, ez az immunrendszer.
KÜLSŐ VÉDELEM
A bőr és a nyálkahártyák akkor jelentenek valódi gátat a mikrobáknak, ha sem sérülés, sem égés nem akadályozza a hatékony vé¬delmet. A nagyajak, a hüvely és a méhnyak rendelkezik ezzel a mechanikus és kémiai védőrendszerrel. A hüvelyt normális eset¬ben jótékony mikrobákból álló, úgyneve¬zett hüvelyflóra népesíti be. Ahogy a torok (garat), az orr, a belek, úgy a hüvely sem steril. Sokféle mikroba él itt együtt anélkül, hogy bajt okozna. A Döderlein-bacilus kü¬lönösen fontos szerepet játszik a hüvely vé¬delmében, ugyanis a glikogént tejsavvá ala¬kítja és ezzel állandó savanyú kémhatást tart fenn, amely ellenáll bizonyos kívülről jött kórokozóknak.
A Döderlein-bacilus jelenléte a garanciája a hüvely kielégítő természetes védelmének, azonban a hüvelyflóra egyensúlya megbo¬molhat vagy károsodhat, pl..
- a szexuális úton terjedő fertőzések útján;
- bizonyos általános megbetegedések so¬rán, pl.. cukorbaj, vagy a változás korában lévő nőknél kialakuló ösztrogénhiány miatt;
- a tisztálkodás során a hüvelybe kerülő erős hatású készítmények
- és egyes immunvédekezést csökkentő gyógyszerek hatására.
Az IMMUNRENDSZER
A szervezet képes rá, hogy felismerjen mindenfajta számára idegen részecskét (antigént, p1. baktériumokat, vírusokat, sejteket, szöveteket). Mihelyt egy antigén bekerül a szervezetbe, az immunrendszer akcióba lép.
Milyen módon? Fehérvérsejteket termel, melyeknek a kórokozók elpusztításában van szerepük. Egyszerű vérvétellel ki lehet mutatni mennyiségüket. Erős fertőzés ese¬tén számuk a vérben megemelkedik.
Két fajtájuk van:
- A nagyobbak a makrofágok és a többmagú sejtek. Ezek rendkívül gyorsan szaporodnak és gyorsan eljutnak a fertőzés helyére, hogy bekebelezzék a kórokozókat.
- A limfociták kisebb méretűek, de igen sajátosak. Ha a kórokozót nem sikerül helyben elpusztítani, az gyorsan elszaporodhat és ezáltal betegséget okozhat. A limfociták betáplálják memóriájukba azt, hogy milyen fajta kórokozóval találkoztak, és nemcsak hogy emlékeznek, hanem azonnal készen állnak a támadásra a betolakodókkal szemben. Ez történik a rubeóla, a mumpsz, a bárányhimlő esetében, melyeket csak igen ritkán kap meg életében kétszer az ember. A limfocitáknak két típusa van.
- A T-sejtes limfocita a tímuszból (csecse¬mőmirigy) származik. Ez a felelőse a szervezet sejtes védekezésének, mivel ő ismeri fel a rendellenes sejteket (p1. rákos, fertőzött) és pusztítja el őket haladéktalanul: mérget termel ellenük vagy segít a makrofágoknak, sajátosságuk szerint. Feladatuk szerint T4, T8 álosztással jelölik őket.
- A B-sejtes limfocita biztosítja a szervezet humorless (a test nedveire vonatkozó) immunitását. A csontvelő részét képezi, és antitesteket termel, vagyis olyan molekulákat, amelyek képesek rátapadni az antigénekre
és így megsemmisíteni azokat. Minden antitest csak egy antigént ismer fel, de amint felismerte, megsokszorozódik, hogy hatékonyan tudjon harcolni ellene. A vírusfertőzések során inkább a sejtes védekezés az, amely akcióba lép.
A SZEMÉREMTEST GYULLADÁS (VULVITISZ)
Ez a vulva gyulladása, mely vörös foltokkal jelentkezik és helyenként vagy teljes egészében duzzanatot okoz.
VÉLEMÉNYEM:
A vulván található, körülírt vörös folt lehet baleset vagy allergia következménye, melynek eredete néha nyilvánvaló: irritáló anyagokat tartalmazó szappan, dezodor, műszálas alsónemű stb.., erős folyással társulva azonban nemi fertőzést jelent.
FŐBB TÜNETEI
- Nagyobb vagy kisebb mértékű viszketések, irritációk.
- Égető érzés vizeléskor vagy járáskor. – Fájdalmas közösülés.
- Vizsgálatkor: ödéma és kivörösödés, fekély vagy duzzadt csomók.
A KÓROKOZÓK
Majdnem mindegyik okozhatja, de legfőképpen gomba (Candida albicans), herpesz és Papillóma vírus, valamint a Trichomonsz..
A BARTHOLIN-MIRIGY GYULLADÁSA (BARTHOLINITISZ)
A két Bartholin-mirigy a hüvelybemenet két oldalán található a kisajkak és a hüvelyfal között. A külvilággal egy 1-2 cm hosszú csatornával vannak összekötve, és a hüvely a fertőzéseknek leginkább kitett szervek.