LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az egyház minden eszközzel megpróbálta megakadályozni az új, haladó tudományok, a filozófia fejlődését. Az egyre jobban megerősödő polgárság azonban – amely megingatta a feudalizmus alapjait – utat nyitott az új világnézet előtt. Egyik jellegzetes képviselőjük Francis Bacon (1561-1626) angol filozófus, a
materializmus tulajdonképpeni megalapítója volt. Azt tartotta, hogy minden tudománynak az anyagi világ, a természet
tanulmányozására kell támaszkodnia. Felismerte a tapasztalat és a kísérletezés nagy jelentőségét. Véleménye szerint valamely jelenség megismeréséhez mindenekelőtt sok kísérletet kell elvégezni és ezeket egymással össze is kell hasonlítani. Az a jó eredmény, amely minden esetben megfigyelhető. Az alkimisták tervszerűtlen próbálgatásaihoz képest ez kétségtelenül haladó nézet volt, de Bacon eljárása mégsem azonos azzal, amit ma nevezünk kísérletezésnek. Csupán alapgondolata volt helyes : az egyestől juthatunk az általánoshoz. Ő az induktív kísérletezés megalapozója.
Már Leonardo da Vinci felhívta a figyelmet arra, hogy a fizika – hasonlóan a csillagászathoz és a földrajzhoz – matematikai tudást igényel. A XVII. század első felében René Descartes (1596-1650) francia tudós azáltal fejlesztette tovább a matematikát, hogy kidolgozta az analitikus geometriát. Filozófusként kétségbe vonta az észlelt benyomások, vagyis az észlelések valódiságát.
Felfogása szerint minden megismerés az értelem és a vele kapcsolatban álló gondolkodás útján (dedukcióval) érhető el. A matematika bűvkörében azokat az elméleteket fogadta el, amelyek matematikailag leírhatóak. De a matematikailag megragadható gondolatok közül sem mindet ismerte el, hanem az alapgondolatok közül is csak néhányat: minden test mindaddig megtartja állapotát, amíg valamilyen külső hatás azt meg nem változtatja: a teremtéskor Istentől kapott mozgásmennyiség (Descartes definíciója szerint a tömeg és a sebesség szorzata) állandóan változatlan marad, minden test egyenes vonalban igyekszik mozgását folytatni.
