LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Félelemmel és borzalommal reagál minden ember, ha fenyegető helyzetbe kerül. Önfenntartó ösztöne menekülésre készteti. Vannak azonban emberek, akiket az egyébként teljesen normális és ártalmatlan helyzetekben is elfog a pánik. Az ilyen emberek súlyos neurotikus zavarban szenvednek, úgynevezett fóbiában. A legismertebb közülük a klausztrofóbia, a zárt tértől érzett félelem. Igen gyakori még a tériszony, a magasságiszony és a repüléstől való félelem is. Viszonylag gyakori bizonyos állatoktól, például pókoktól, kígyóktól, kutyáktól vagy macskáktól való rettegés.
A fóbiák harmadik csoportját a szociális vagy funkciós fóbiák alkotják. Ide tartozik az elpirulástól vagy a nyilvánosság előtt történő valamilyen tevékenységtől, például evéstől vagy bevásárlástól való félelem. A fóbiák egyes kiváltó okai a normálisan reagáló embereket is bizonyos félelemmel töltik el. Sokan inkább nagy ívben kikerülik azokat a rovarokat, amelyek csípnek, például a darazsakat, de a kígyókat is. A legtöbb ember a magasságokért sem rajong. Fóbiáról azonban akkor van szó, ha ez az egészséges tartózkodás pánikba megy át.
A fóbiák szinte minden pszichiátriai kórképbe átválthatnak. A pánikroham fizikai tünetei azonosak az óriási félelemből kiinduló stresszéivel: remegés, megmerevedés, menekülés, kiabálás és elsápadás. Ezért az érintettek igyekeznek fóbiájuk tárgyától minden körülmények között távol maradni. Így kibontakozási lehetőségeik erősen korlátozottak, sokat ülnek otthon, kerülik a kapcsolatot embertársaikkal, nehogy a rettegett szituációba kerüljenek és esetleg nevetségessé váljanak.
A fóbiás zavarok általában fiatal felnőttkorban kezdődnek, az állapot időnként javul majd rosszabbodik. A fóbiák oka többnyire mélyen a gyermekkorban rejtőzik. Sok esetben halmozottan fordulnak elő egy családban, ezért feltételezhető, hogy öröklődnek is.
A kezelés szinte minden esetben a magatartásterápián alapszik. Félelmét a beteg lépésről lépésre veszíti el a kiváltó helyzettől vagy fóbiája tárgyától úgy, hogy szó szerint mind közelebb vezetik hozzá, és ez által konfrontálódik vele. Az úgynevezett virtuális valóság egy új, komputerrel támogatott módszer, amely bizonyos élethelyzeteket szimulál, vagyis teremt elő. Így a beteg bele tudja élni magát a félelmet kiváltó helyzetbe.
