A fogszuvasodás (caries) és a fogágybetegség (parodontopathia)

A rágóképesség megóvása és egészségünk megőrzése érdekében legfontosabb a fogazat két fő megbetegedését: a fogszuvasodást (caries) és a fogágybetegséget (parodontopathia) gyógyítani, illetve megelőzni.
A fogszuvasodás és a fogágybetegség fogalma
A caries: fogszuvasodás – régebbi meghatározása szerint – a fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő, a mélybe progrediáló idült folyamat, amely a kemény fogszövetek nem gyógyuló roncsolását okozza .Ez a meghatározás a már üregképződéssel járó (a fog „kilyukadását” okozó) cariesre ma is áll, viszont a felszínes, kezdeti caries továbbhaladása megfelelő módszerekkel meggátolható, és a folyamat megállítható, illetve visszafordítható. Kezelés hiányában azonban a fogszuvasodás a fog kemény szöveteinek előrehaladó károsodásával elérheti a fog pulpáját (az „ideget”) is, és abban különböző jellegű és mérvű kóros elváltozásokat okozhat.
Fogágynak, parodontiumnak nevezzük a fogakat rögzítő szöveteket. A fogágy összefoglaló neve az ínynek, a gyökérhártyának, a cementnek
és a processus alveolárisnak
A fogágynak számos betegsége lehet. Tágabb értelemben a fogágyra lokalizálódó minden kóros folyamat – a fejlődési rendellenességektől a daganatokig – fogágybetegségnek nevezhető. A gyakorlatban azonban betegségnek, parodontopathiának csak a dentális plakk (foglepedék, lásd később) okozta íny- és fogágygyulladásokat nevezzük.
A fogágybetegség az ínygyulladás kivételével irreverzíbilis betegség, mely, bár egyes helyes orvosi beavatkozással megállítható, de az egyszer már elpusztult alveoláris csont- és gyökérhártya nem regenerálódhat teljes egészében.