LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az államfői jogkört a kormányzó töltötte be, aki a „Főméltóságú úr” címet viselte. Néhány vonatkozásban kevesebb joggal rendelkezett, mint a megkoronázott király, például tisztsége nem öröklődött, vagy nem adományozhatott nemességet. Viszont a királlyal azonos mértékben élhetett a legfelső hadúri jogokkal, őt illette a döntés a hadsereggel összefüggő valamennyi ügyben. A politikai életet a miniszterelnök kinevezésével, illetve leváltásával befolyásolhatta, a kormányfő ugyanis megbízatását nem a parlamenttől, hanem a kormányzótól kapta. Az államfő előzetesen véleményezte a fontosabb törvényjavaslatokat és rendelettervezeteket, bár ez nem volt semmiféle törvényben rögzített joga. Horthy népszerű államfő volt. Inkább egy jómódú vidéki földbirtokos, semmint egy uralkodó fejedelem módjára élt a budai Vár királyi palotájában és nyaranta kenderesi birtokán.
Önkormányzati rendszer
Az embereknek mindennapi életvitelük során legtöbbször a helyi közigazgatási szervekkel akadt dolguk. A helyi közigazgatás az önkormányzatokra épült. A vármegyék és a törvényhatósági jogú városok önkormányzati szerveit törvényhatóságoknak nevezték, munkájukat a vármegyékben a választott alispán; városokban a polgármester irányította. Tevékenységük felett a kormány felügyeleti joggal rendelkezett. Az ellenőrzés a belügyminiszter javaslatára az államfő által kinevezett főispán, Budapesten a főpolgármester feladata volt. Ők elnököltek a törvényhatósági bizottság közgyűlésén, és megszabták napirendjét.
A vármegyei törvényhatóságok megyei városokra és járásokra tagolódtak, Budapest pedig kerületekre. A főváros 1930-ig 10, 1950-ig 14 kerületre oszlott. A megyei városokat a képviselőtestület és a polgármester vezette. A járások a községeket fogták össze a főszolgabíró vezetésével. A fővárosi kerületeket az elöljárók irányították, a községeket pedig a képviselőtestület, a bíró és a jegyző vezette.
