A vádli egy makacs izomzat. Nem mindenkinek adatott meg, hogy formás lábszárral sétáljon az utcán. Itt a tavasz, mindjárt beköszönt a nyár és ha szétnézünk az utcán akkor láthatjuk, hogy előző mondatunk mennyire igaz. A jó idővel együtt előkerülnek a rövidebb nadrágok is és láttatja, kinek mennyire formás, vagy nem formás a lába, lábszára. Egy rövidebb nadrág viseléséhez márpedig formás vádli dukál. De mit tegyen az akinek pipaszár vádlija van?
Azt tudni kell, hogy vádlink edzése kemény meló, rendkívül nehezen sikerül ezt az izomzatot növekedésre bírni – főleg annak, akinek alapból vékonyabb a lábszára. Edzésüknél a hangsúly ennél fogva nem a gyakorlatok változatosságán van – nem úgy mint a zöbbi izomzatnál -, hanem az intenzitás erősségén. Más szóval adjunk a vádlinknak a súlyokkal rendesen.
Lábszárunk edzésének érdekében több gyakorlatot is végezhetünk. Az egyik legegyszerűbb az, ha minden lehetséges pillanatot kihasználunk arra, hogy lábujjhegyen járkáljunk. Igen, nem vicc, hisz mint korábban mondtam, a folyamatos terhelés tesz a legjobbat a satnya vádlinknak.
A test arányosságához szorosan hozzátartozik vádlink fejlettsége is, ezt ne felejtsük el. A lábujjhegyen járás mellett egy másik jól bevált gyakorlat az álló vádlizás. Annyit kell tennünk, hogy – súllyal a vállunkon, vagy nélküle – lábujjheggyel rálépünk egy magasítóra. Majd emelkedjünk lábujjhegyünkkel ameddig tudunk, közben tartsuk törzsünket egyenesen, majd a következő mozdulatnál engedjük le sarkunkat, amilyen mélyre csak lehet. Térdünk feszességére ügyeljünk! Ha elfáradnánk az állásban – ami egy testépítőnél soha nem fordulhat elő – akkor mindezt ülve is végezhetjük.
Mivel a vádlink viszonylag kis izomzat, így lehetőség szerint akár hetente többször is edzhetjük, hisz regenerálódása is gyorsabb, azaz a túledzettségtől nem kell aggódnunk. Ha a fentieket betartjuk, akkor az eredmény sem fog elmaradni.