LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Protekcionizmus
A korábbi területi-gazdasági egységek felbomlása és a különböző fejlettségi területek összekapcsolása új határok között – gyökeresen megváltoztatta a gazdasági élet feltételeit a térségben.
A volt Monarchia területén hét önálló vámterület alakult. Minden ország igyekezett saját gazdaságát oly módon oltalmazni, hogy a nemzeti piacok védelmére behozatali és kiviteli tilalmak rendszerét építette ki. Az elzárkózási irányzat politikai indítéka az volt, hogy a kormányok ettől várták a gazdasági önállóság erősödését. Ezt a gazdaságpolitikát protekcionizmusnk nevezzük.
Az önellátás jegyében kiépített védekezés a régió országait messzebbre taszította egymástól, mint Kelet-Európát a Nyugattól. A dunai országok, amelyek 1914 előtt kereskedelmük kétharmadát-háromnegyedét folytatták egymással, 1929-ben kivitelüknek és behozataluknak csak mintegy egyharmadát bonyolították le egymás között.
A huszas évek második felében bekövetkezett gazdasági fellendülés, Nyugat-Európa stabilizációja új helyzetet teremtett a kelet-közép-európai régió számára is. A győztesek érdekeltek voltak a térség országainak megerősödésében, hogy szilárd „egészségügyi övezettel” vegyék körül a Szovjetuniót. Franciaországnak érdekében állott befolyásának növelése a térségben Németországgal szemben is, míg Anglia – a hagyományos egyensúlyi politikát követve – szintén jelen kívánt lenni Kelet-Közép-Európában. Ezért a stabilizáció első láncszemét jelentő pénzügyi szanáláshoz kölcsönöket biztosítottak az egyes országoknak.
A külföldi tőkebehozatal biztosította a gazdaság talpra állítását, de a növekedési folyamat lényegesen lassúbb ütemű volt a háború előttinél, és így nőtt az elmaradottság Nyugat-Európához képest. Azok az iparágak növekedtek a régióban különösen gyors ütemben (pl. textilipar), amelyek a fejlettebb országokban visszaszorulóban voltak. Viszont stagnáltak, vagy meg jelentek meg azok az ágazatok, amelyek az új technikai-ipari átalakulást hordozták (elektrotechnikai ipar, vegyipar, autógyártás, szolgáltatás)
Európában az agrárválság az egész évtizeden keresztülhúzódott. Ez tovább növelte a kelet-közép-európai államok gondjait, hiszen Csehszlovákia kivételével a többi agrár-, vagy agrár-ipari ország volt. A háború utáni forradalmi mozgalmak hatására valamennyi országban földreformot hajtottak végre. Ezek elsősorban a birtokos paraszti elemet erősítették. A nagybirtokot azonban inkább csak ott csökkentették, ahol azt a más nemzetiségű földbirtokosok kárara tehették (Románia, Szlovákia). A feudális eredetű nagybirtok nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban és Romániában is megőrizte súlyát mind a gazdasági, mind a politikai életben.
