LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az Amerikai Egyesült Államokban
Az 1920-as évek második felében virágzott a gazdasági élet. A konjunktúrában meghatározó szerepe volt az Egyesült Államok sokmilliárdos kölcsöneinek, valamint hatalmas fogyasztópiacának. Ezért az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak.
Az Egyesült Államokban 1929-ben még általános derűlátás uralkodott. Az optimista hangulatot elsősorban a részvények börzei árának állandó emelkedése biztosította. A központi jelentőségű New York-i tőzsdén 1928-29-ben húsz hónap alatt az értékpapírok árfolyama megkétszereződött. Minden más befektetésnél előnyösebbnek tűnt a részvényekkel való üzletelés, a spekuláció. A növekvő kereslet következtében az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmezőségét. A részvények árai mögött nem volt valós érték. A börzei konjunktúra szappanbuborékhoz hasonlított, amely bármely pillanatban kipukkadhatott.
A Tőzsdekrach
1929 második felében az Egyesült Államokban csökkent az építkezések száma és a tartós fogyasztási cikkek, így a gépkocsik eladása. Súlyos értékesítési gondokkal küzdött a mezőgazdaság. A derűlátást bizonytalanság, majd aggodalom váltotta fel, ami a részvények árfolyamának megingásához.Az ipari termelés indexe a négy legnagyobb államban(%-ban)
vezetett. Az árcsökkenés lavinaszerűen terjedt, mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól, mielőtt még teljesen elértéktelenednek. Az eladási pánik következtében a kínálat sokszorosan felülmúlta a keresletet, ami még jobban lenyomta az árakat. 1929. október 29-én, a „fekete kedden”, több mint tizenhat millió részvény cserélt gazdát a New York-i tőzsdén. Az árfolyam egyetlen hét alatt 40%-kal csökkent.
A bankokban elhelyezett betétek, folyószámlák tulajdonosai attól tartottak, hogy a részvények árzuhanása tönkreteszi a pénzintézeteket. Ezért tömegesen és szinte egy időben akarták kivenni a pénzüket. A bankok fizetésképtelenné váltak és csődbe jutottak. A hitelrendszer összeomlása viszont lehetetlenné tette a termelést, a bel- és a külkereskedelem működését. Nagyon sok vállalat leállt, a munkásokat és alkalmazottakat elbocsátották. A növekvő munkanélküliség csökkentette a vásárlóképességet, a fogyasztási cikkek piaca ós az élelmiszerek iránti kereslet összezsugorodott. Az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma 1929-33 között 1,5 millióról – 12,8 millióra, (a foglalkoztatottak 3,2%-ról – 24,9%-ra) emelkedett. Ugyanezen idő alatt az előállított társadalmi össztermék értéke 46%-kal csökkent.
