LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az ókori Egyiptom kialakulását nagyrészt a Nílus folyónak köszönheti.
A birodalom uralkodói igyekeztek nyomot hagyni maguk után, ezt pompás sírhelyeikkel, a piramisokkal tették meg. Ma közel 70 piramist ismerünk, de az idők során nagyon sok el is tűnhetett. A bonyolult szerkezet megalkotásához magas szintű mérnöki tudásra volt szükség.
A piramisok méretei, tökéletes kialakítása és mértani pontosságuk ma is ámulattal tölti el az embereket. A vallási és temetési kultuszhely egyik kiegészítő alkotása a szintén monumentális méretekkel bíró Szfinx.
Az észak-egyiptomi Gízában levő, oroszlántestű és emberfejű Szfinx-szobor legalább olyan hírnévre tett szert az elmúlt évezredek során, mint a mellette álló óriási piramisok. Valódi szerepét még nem sikerült kideríteni, de valószínűleg a királyi halottak nyugalmának őrzésére állították a piramisok közelébe.
Az 57 méter magas, 6 méter széles és 20 méter magas Szfinxet távolba meredő tekintete is teszi igazán különlegessé.
Ma úgy gondolják egyes tudósok, hogy Kephrén fáraót ábrázolja, így kora legalább 4500 éves lehet. Eredetileg állítólag színesben pompázott, ám az idő és a szándékos rongálások sokat rontottak állapotán, többször sor került már renoválásra. Legutóbb a két világháború között végezték el ezt a munkát.
A Szfinxet egyetlen hatalmas tömbből faragták ki. Az oroszlántestű lény mancsai közt található az ún. álomsztélé, mely egy oszlop, amelyről tudomást szerezhetünk a későbbi Thotmesz uralkodóvá válásának történetéről. A monda szerint a fiatal herceg egyszer lepihent a homoktól félig eltemetett Szfinx árnyékában és a lény megjelent neki. Azt ígérte, fáraóvá teszi a fiatal fiút, ha az kiássa őt a sivatag porából. Thotmesz teljesítette a lény kérését és hamarosan valóban fáraó lett.
Az ország és annak jelképévé vált piramisok elengedhetetlen tartozéka a képeslapokon és utazási katalógusokban a mitikus Szfinx.
