LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tudat mindig fiziológiai idegfolyamatokhoz kapcsolódik, és nem létezik ezeken kívül. De nem ezek alkotják a tudat lényegét: „Egyszer majd bizonyára »redukáljuk« a gondolkodást kísérleti úton az agyban végbemenő molekuláris és kémiai mozgásokra, de ki van-e merítve ezzel a gondolkodás lényege?”
Természetesen nem!
Találkozhatunk olyan felfogással, mely szerint a tudat és az anyag csak ismeretelméleti vonatkozásban ellentétesek, ontológiailag viszont azonosak. Ez az álláspont egyrészről azon a törekvésen alapul, hogy következetesen vigyék végig a materialista monizmus alapelvét. Másrészről a tudat és anyag ontológiai szintű azonossága mellett látszik tanúskodni az a tény, hogy a pszichikus jelenségek hatást gyakorolnak az anyagi jellegű szerves funkciókra és az emberi tevékenység érzéki-tárgyi formáira. Ennek ellenére sem lehet azonban egyetérteni azzal a felfogással, hogy a tudat ismeretelméleti vonatkozásban eszmei, ontológiai vonatkozásban pedig anyagi jelenség. A tudatnak nincs önálló ontológiája. A tudat, mint az agy funkciója csak a tárgyra való vonatkozásban létezik.
Létezik olyan álláspont is, hogy „a tudat fogalma, mint minden absztrakció (a gondolkodás terméke), eszmei fogalom. A tudat rendszere azonban mint tevékenység, mint biológiai funkció – mint a visszatükrözés, a környezethez (beleértve az emberi kollektívát is) való alkalmazkodás és a benne való tevékenységszabályozás legtökéletesebb funkciója – neurodinamikai jellegű anyagi folyamat.”
A tudat magvát alkotó tudást az érzelmi élmények, célirányos beállítottságok, szándékok és érdekek bonyolult szövedéke hatja át.
