Görögország történelme oly messze nyúlik vissza, hogy az egyik leghíresebb szigete, Rodosz közel 5000 éves már. A néphagyomány szerint a Rodosz név a rhodon, vagyis rózsa szóból ered. Az antik legendák szerint azonban Héliosz, a napisten Zeusztól kapta ajándékba e szigetet, és itt esett szerelembe Rhodé nimfával, Poszeidón leányával. Valójában innen is eredhet a sziget neve.
Rodosz különlegességét adja, hogy egy évben a napsütéses napoknak a száma körülbelül 300 nap, ami azt jelenti, hogy az év szinte bármely részében kiváló nyaraló övezet. Emellett érdekesség, hogy Rodosz városa két részre oszlik, egy felől az óvárosra, melyet városfal fon körbe, más felől pedig a modernizált városrészre.
Az óvárosban található a Nagymesterek Palotája, mely a XIV. században épült. A Palota a török megszállottság idején börtönként működött, majd a 1930-as években az olaszok nyaralóvá alakították át XV-XVI. századi krónikák alapján római tárgyakkal díszítve. A rodoszi Akropolisz az i.e. II. századból származik, nagy templomok, építmények és kertekkel, parkokkal díszített erődítmény állt itt. A Stadion épületét teljesen felújították Apollón szentélyének oszlopai mellett.
Az óváros nem csak a görögöknek kedves, hiszen török és zsidó negyeddel egyaránt rendelkezik. A Török negyedben található a Szulejmán mecset, a Platia Aronos, amely a Török negyed egykori főtere volt, s mellette áll a Mustafa Pasa török fürdő. A Zsidó negyedben található a Bíboros Palota, az Agios Pantelemion Bizánci Templom, valamint a Kal De Shalom Zsinagóga.
A modern városrész látványosságai közé tartozik az Emborio kikötő, a vele szemben található Akandia kikötő, valamint a Mandraki kikötő, amelyben a Symire és Kosra tartó kisebb hajók, csónakok és luxus jachtok horgonyoznak. A kikötők mellett még számos érdekességre lelhetünk az újvárosban, mint például a Hellén Tengerkutató Akvárium és Múzeum, amely a föld alatt található, s összesen 40 medencéből áll. Az újvárosban érdemes még ellátogatni a Nea Agore-ra, amely az Új Piacot jelenti, valamint a Platia Kyprounba, azaz a bevásárló negyedbe.
A Rodosztól 50 kilóméterre található Lindosz, a sziget egyetlen természetes kikötője, s itt található a Lindoszi fellegvár, melynek helyén az ókorban Athéné szentélye állt, majd a XIV. században lovagok építették át erődítménnyé.
A Rodosztól 34 kilóméterre lévő Kamiros a tenger felé lejtő hegyeken fekszik, s itt található a három dór nagyvárosának egyike, melyet az i. e. II. században földrengés pusztított el. A XIX. században fedezték fel újra az ősi várost.
Monolitoszban található a Kastrou Monolithos, amely egy keresztes lovagi kastély egy 240 méter magas sziklacsúcs tetején. A kastélyból elénk táruló látvány önmagáért beszél, főként estefelé.
Természetesen Rodosz összes látnivalóját nehéz lenne felsorolni, hiszen a Dodekániszosz szigetek (=12 szigetet jelent, mely valójában 40 szigetet takar, melyek közül 16 lakottl) egyik legnagyobbika a maga 70 kilóméter hosszúságával és 25 kilóméter szélességével. Azonban ha nem is járjuk végig a szigetet, akkor is elmondható, hogy Rodosz egy részének megismerésével is betekintést kaphatunk a csodás ókori görög világba.
CímkékAkropolisz görög görögország Kamiros Lindosz Monolitosz óváros Rodosz török negyed zsidó negyed
Ezt mindenképpen olvasd el!
Tenger parti üdülés a 9 szigeten
A turisták igen kedvelik a szigeteket , jelen esetben az Égei szigeteket , amelyet főként …