LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Rengeteg embert kínoz akár egy életen át, kortól, nemtől és foglalkozástól függetlenül. Ez a hátfájás. Az, aki a saját bőrén még nem tapasztalta, el sem bírja képzelni, mennyire kellemetlen lehet. Több fajtája van, az egészen enyhe, de soha nem szűnő, tompa fájdalomtól egészen a hirtelen ránk törő, durva, hasogatóig. Ellenszere van, de ahhoz olykor egész életvitelünket át kell alakítanunk. A megefelő testmozgás, a helyes testtartás megtanulása és alkalmazása, úszás, stb. segíthet a bajunkon.
De hogy mik is ennek az elviselhetetlen „nyavalyának” az okai? Nos, A leggyakoribb ok a rossz tartás, gyenge hátizommal kombinálva, ami a hátizomzat feszüléséhez és a gerincoszlop nem egyenletes terheléséhez vezet, valamint az izomfeszülés gyakran pszichés terhelés terhelés hatására is erősödik. Ilyenek például a munkahelyi stressz, vagy a családi gondok, vagy szinte bármi, ami feszült idegi állapotba hozhatja az embert. Az izmok feszülése ilyen esetben egy természetes reakció, ami az állatoknál és embereknél egyaránt megfigyelhető. Amikor fenyegetve érezzük magunkat, izmaink megfeszülnek, hogy gyorsabban tudjanak reagálni egy esetleges, bennünket érő támadásra. A hátfájás gyakori okai még az izomszalagok sérülése.Az izomfájdalomból eredő hátfájást előidézheti sérülés, zúzódás valamint lázas betegség is, a legtöbb beteg úgy írja le ezt az állapotot, hogy „szinte az összes izom fáj”. Nagyon sok betegnél úgynevezett reumás fájdalom alakul ki, a reumás csomók tapinthatóságával.
Ok lehet még esetleg csigolyatörés, a korral járó kopás is, valamint egyéb betegségek, mint például az örvsömör, vagy a csontritkulás.De okozhatja akár a terhesség, vagy a menstruáció is.
Láthatjuk tehát, hogy az „egyszerű” háti fájás hátterében milyen sokféle betegség állhat. Amennyiben a panasz visszatérően jelentkezik, vagy a beteg életét a nagy fájdalom megkeseríti, esetleg más tünetek is csatlakoznak a hátfájáshoz,mindenféleképpen forduljunk orvoshoz. Figyeljük meg a kísérő tüneteket: étkezéssel, lázas állapottal, köhögéssel kapcsolatosak-e, csökkent-e a testsúly, szívfájdalom nem társul-e hozzá. Ezekkel segíthetjük az orvos munkáját, hogy a nem gerinceredetű betegségeket is felismerje. A beteg életkora, egyéb betegségei, sérülések stb. mutatnak rá az okokra, de mindenképpen tanácsos az alapos kivizsgálás
