LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A 60-as évek második felében kezdődött hazánkban a családszociológiai kutatómunka, amelynek első eredményeit Kulcsár Kálmán foglalta össze. Differenciáltabban ismerteti a házassággal és a családdal kapcsolatos magyar kutatásokat a Lőcsei Pál szerkesztésében 1971-ben megjelent tanulmánykötet, amely a párválasztástól a válásig terjedően áttekinti az egész problémakört. További előrelépést jelentett Buda Béla és Szilágyi Vilmos Párválasztás. A partnerkapcsolatok pszichológiája című könyve, amelyben a szerzők az újabb nemzetközi szakirodalomra támaszkodva, elsősorban szociálpszichológiai aspektusból tárgyalják a házasság előzményeit, problémáit, felbomlását és korszerűsítésének lehetőségeit. Az elmúlt húsz évben kibontakozó hazai viták három nagy téma köré csoportosulnak: 1. a házasság előzményei, 2. a házasság struktúrája és funkciói, 3. a házasság felbomlása.
Az első témakör két fő kérdése a párválasztás és az erre való felkészülés-felkészítés, vagyis az ún. családi életre nevelés. Hirschler Imre már 1958-ban felhívta a figyelmet – félmilliós példányszámot megért, kitűnő könyvében – a házasságra való felkészülés jelentőségére. Azóta tucatnyi szexuális felvilágosító könyv igyekezett ezt előmozdítani. A 70-es években szaporodtak a korszerű házasságra és családi életre nevelést tárgyaló írások, s a társadalmi szükséglet kifejeződéseként a népesedéspolitikai kormányhatározat elrendelte a családi életre neveléssel kapcsolatos ismeretek terjesztését az állami oktatásban. A házasságra nevelés tartalmi és módszertani kérdéseivel kapcsolatos vita azonban ma sem zárult le, sőt a jövőben várható ennek nagyobb arányú kibontakozása. A vita néhány jellemző ütközőpontja: a házasság előtti nemi élet és a próbaházasság megítélése, a nemi nevelés irányelvei, a párválasztás sikerének feltételei stb.
