LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tudományos vizsgálatokon túl jó néhány népszerűsítő könyv foglalkozik a házasságtémával, s ezekben már a házasság korszerű, szocialista modelljét állítják az olvasók elé. A 60-as években kezdték megműködésüket az első házassági tanácsadók is. A jugoszláv házasság- és családkutatási koncepciók a már említett, 1968-as belgrádi szemináriumon váltak ismertté. M. Boszanac professzor szerint a család napjainkban forradalmi átalakuláson megy keresztül, alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. A házasságot nem szabad a családdal azonosítani; a család alapja nem a házasság, hanem a szülő-gyermek viszony. A társadalom számára a család fontosabb, mint a házasság. A házastársi viszony ezért mindinkább magánüggyé válik, a család viszont társadalmi üggyé. O. Burics szociológusa családszocializáló szerepével kapcsolatban kiemelte a családi légkör demokratizmusát és a család nyitottságát a társadalom felé (mint a jövő családjának fő jellemzőit). Hazánkban a mai házasság problémáival foglalkozó első, komolyabb könyvet jogász, Csiky Ottó írta (1965). Elemzése nem korlátozódik a jogi szempontokra, a válóperes bírói gyakorlat tanulságaira, hanem betekintést nyújt a házasság szociológiai, demográfiai, etikai, sőt pszichológiai problémáiba is. A korszerű házasság fő jellemzőjének tartja, hogy pozitív érzelmeken (szerelmen, illetve szereteten) nyugszik, nem szigetelődik el a társadalomtól, és humanitás hatja át. A házasságot – Boszanaccal ellentétben – közügynek és a család alapjának tartja. „Napjaink házasságaiban — írja – egy újfajta alkalmazkodás igénye érik, máris nagyon sok új van a házasságban, de szemünk előtt megy végbe a régi összetartó erők fellazulása következtében a régi elképzelésekre (kispolgári házasságmodell stb.) alapított házassági közösségek összeomlása.”
