LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mai fiatalok egyre kevésbé hagyják, hogy az idősebbek, a szülők beleszóljanak házasságukba – holott ez régen természetes volt. Többnyire már a párválasztásnál is mellőzik a szülők segítségét, javaslatait, s csak szükség esetén szánják rá magukat arra, hogy együtt lakjanak a szülőkkel. Az önállósulási törekvés folytán egyre kevesebb a több nemzedékes nagycsalád, a rokoni kapcsolatok lazulnak, ami növeli a házastársak egymásra utaltságát és csökkenti a rokoni segítség lehetőségét a házassági problémák megoldásában. Gyakori a feszült viszony a szülőkkel, s ez nagy tehertétel a házastársi kapcsolatban.
A hagyományos felfogás a házasság fő céljának és értelmének éppen a gyermekeket tekintette, s elítélte a gyermektelenséget vagy a gyermekszám mesterséges korlátozását. Ma viszont egyre több házaspár csak egy, maximum két gyermeket vállal, de a szándékosan gyermektelenek száma is növekszik. Ráadásul gyakran komoly nézeteltérések vannak a házastársak között a gyermekvállalást illetően, s nem ritka, hogy épp ez sodor válságba egy házasságot.
Hosszan lehetne folytatni a házasság mai válságtüneteinek felsorolását. Csak azokból a fontos tünetekből soroltam fel néhányat, amelyek világszerte megtalálhatók, ha nem is egyenlő mértékben, és inkább csak az iparilag fejlettebb országokban. Talán ennyi elegendő annak illusztrálásához, hogy a házasság, ha nem is került végveszélybe, komoly fejlődési válságot él át, eddigi történetének valószínűleg legnagyobb fordulópontjához érkezett.
A helyzet ellentmondásosságára jellemző, hogy a válságtünetek mellett számos kedvező, biztató fejlemény is jelentkezik. Kísérletek folytak – több-kevesebb sikerrel – a válság megoldására, s ennek során új típusú házasságok jönnek létre, amelyek a fejlődés magasabb szintjét képviselik.
