LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Napjainkban a különböző fajta szórópalackoknál (porlasztóknál) alkalmazzuk. Lényege, hogy az üvegben lévő folyadékra túlnyomást fejtünk ki – vagy úgy, hogy az üvegbe belenyúló csövön keresztül levegőt fújunk az üveg felső részébe, vagy a folyadék felszíne feletti térbe sűrített levegőt vezetünk.
Héron-féle kút
Héron fedezte fel a szívócsövet (szifont) is. Ez egy meggörbített cső, különböző hosszúságú szárral. Ezen keresztül a tartályból önmagától folyik el a víz. A hosszabb külső szárban nagyobb a vízoszlop súlya, mint a tartályban lévő rövidebb belső szárban; és a víz lefelé akar esni. A vízoszlop kohéziója és a tartályban lévő folyadék felszínére ható légnyomás adja a víz kifolyásának további feltételeit. Héron i. e. 107 körül szélkereket épített az orgonafújtató működtetéséhez; kb. két évvel később felismerte a szabályt is: amit nyerünk erőben, azt elveszítjük időben. Felfedezte a tehetetlenségi erőt. Több könyvet is írt felfedezéseiről, ezek közé tartoznak a súrlódás és a lejtős sík kérdései, fogaskerék-áttételek, az erők paralelogrammája.
Héronnak az optikával kapcsolatban is voltak elgondolásai: egyik művében a tükrök elméletével és gyakorlati alkalmazásaival foglalkozik. Mint korának többi természetbúvára, ő is azt hitte, hogy látni csak akkor lehet, ha a szemből indulnak ki a sugarak, majd azok a látott tárgyról a szembe visszaverődnek. Ez természetesen tévedés volt. A mai radarkészülékek működnek ilyen elven. Héron nemcsak az általános mechanika megalapítója, hanem az alkalmazások, elsősorban a mérés művészetének mestere is volt.
