LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Brahman ősokának legfelsőbb egyéniesült része a már tudatában is egy,a legmagasabban fejlett én – tehát megbontja ezzel a kettősség nélküliség megfogalmazhatatlan állapotát – ezt az állapotot nevezzük Istennek, szanszkrítul Isvarának.
Az indiai gondolkodás Isvara megnyilvánulását hármasnak látja, melynek oka azonban: egy. Így az isteni hármasság elkülönülése:
• A teremtő Brahmá
• A fenntartó Vishnu
• És a pusztító, de egyben megújító Síva
Az isteni háromság, noha a létezés legmagasabb foka, mégsem hallhatatlan, nem vonhatja ki magát a világban mindenre egyformán érvényes törvény, a Dharma alól, tehát létesülése emberi mértékkel aligha mérhető, ideje szinte felfoghatatlan, de léte nem korlátlan. Isvara a legmagasabb szintű Átman, ezért nevezhetjük szanszkritul Param-Átmannak is.
Vishnu a fenntartó, időről időre megtestesül a mikrokozmoszban, hogy segítséget nyújthasson az egyéniesült ember fejlődésének útján. A jelen világkorszakban eddig hét ilyen isten inkarnáció látogatott a földre, melyek közül Krisna volt az utolsó, a hetedik megtestesülés. Síva is megtestesül a ciklusban, de csak egy alkalommal. Az egymást követő és ciklikusan felváltó négy korszak közül az utolsó, a sötét kor, a vaskor, a Káli-Juga végeztével, hogy elpusztítsa, és egyben megújítsa a világot,ahol egy újabb kor új embere más, a maitól némiképp eltérő feladatait teljesíti majd a makrokozmoszba való „visszafejlődésének” útján.
A hindu istenfogalom, noha személyes attribútumokkal bír, az Átman által egyes emberekben személytelenül is jelen van, mindaddig, amíg annak egyéni és egyedi felismerése nem kár belső – ismételten -, egyénileg elérhetően a „szubsztanciális principiummal” történő azonosítással.
A hindu isteni háromság- Isvara vagy Trimurti – a teremtés, fenntartás, pusztítás és megújítás hármasságában a cselekvés, a tettek összes lehető változatát jelképezi. A létezés változást jelent, a lehetséges változások, a történések pedig vagy teremtő, vagy fenntartó, vagy pusztító, vagy megújító jellegűek. Minden tett, tehát minden változás e négy cselekvéstípusba sorolható. Isten közvetlen eredete a Brahmanból csak annyiban különbözik az ember hasonló származásától (jelenlegi fejlődési szintjét leszámítva), hogy Isvara a négy cselekvéstípust egyszerre, egyöntetű és egyszintű minőségben integrálja, míg az ember csak fejlődésének utolsó szakaszában lesz majd képes.
Isvara egy másik neve: „Dattatréja”, pont erre utal, a cselekvések lehetséges típusait foglalja össze. Dattatréja ábrázolása a háromarcú istenség, akiben a cselekvések, a létezés minden típusa egységet alkot.
Amikor az ember képes lesz majd mind az anyag, mind a transzcendentum síkján egyszerre létrehozni a négy cselekvés,módosulási vagy változási típusait, akkor éri el fejlődésének utolsó előtti állapotát.
