LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az első árja hódítók „Sindhu”-nak nevezték a folyót, amelynek a partjain elpusztult az emberiség egyik legrégebbi civilizációja. A perzsa harcosok, akik Kr. e. 500 körül, Dareiosz király uralkodása alatt érkeztek ide, a „Hindu” szóra változtatták a Sindhu nevet. Amikor aztán Nagy Sándor a Görögországból kiinduló, híres hadjárata során Kr. e. 326-ban ugyancsak eljutott az indiai szubkontinensnek ehhez a határához, a folyó neve elől még a görög nyelvben csak lehelve kiejtett, szókezdő h hang is eltűnt. Így alakult ki a hatalmas Indus folyó máig is használt neve, és a mögötte elterülő országot ettől kezdve Indiának, a lakóit pedig indiaiaknak nevezték. Az indiaiak régi elnevezése azonban: hindu.
A hindu hindunak születik, és hinduként hal meg. A hinduizmust nem lehet egyszerűen felvenni, mint egy másik vallást. fiz mindináig az indiaiak magától értetődő szabályainak egyik szilárd alkotórésze. Emellett azonban a dzsainizmus és a buddhizmus is önálló vallásként terjedt el a régi Indiában. Mindkét irányzat erőteljes hatást gyakorolt az országra, gyökeret vertek a hagyományos gondolkodásmódban, és befolyásolták az új vallási irányzatot.
Az új vallásokra adott, alapvető reakció eredményeképpen alakult ki a régi brahmanizmusból a tulajdonképpeni hinduizmus, amely átvette Buddhától és a dzsainizmusból a megváltás gondolatát. Így a hinduizmus maga is azt tanította, hogy az embernek lehetősége van kilépni a születés és a halál végtelennek hitt körforgásából, és kilátásba helyezte a Nirvánába való bejutást is. Az ily módon megreformált hinduizmus elsősorban a Kr, u. első századokban élte nagy reneszánszát.
A 11. században, miután az iszlám misszió keretében Iránból, Afganisztánból és Belső-Ázsia sztyeppéiről érkező türk népek elfoglalták Észak-Indiát, megkezdődött az indiai buddhizmus hanyatlása, és a hódítók kíméletlenül rombolták a templomokat, könyvtárakat és kolostorokat.
A hinduizmusnak azonban az iszlám hódítók sem tudtak ártani, bár e vallás kultuszhelyeit is a földdel tették egyenlővé. A mogulok ugyan hamarosan óriási birodalmat alakítottak ki Észak-Indiában, mégis nagyon kevés hindu tért át az iszlám vallásra. Hasonlóan eredménytelenül jártak a keresztény misszionáriusok is, akik az európai imperialistákkal együtt a 16. századtól kezdve próbálták megtéríteni India lakosságát.
A hinduizmus a teljes szellemi felépítése tekintetében alapvetően különbözik valamennyi más vallástól. Sem a Védákban, sem az Upanisádokban nem találunk egyértelműen meghatározható vallásalapítót, mint Buddha, Jézus vagy Mohamed. A hinduk számos kiemelkedő prófétát és emberré vált istent tisztelnek ugyan, mint Ráma és Krisna, és istenek által inspirált emberi lényeket és mestereket is, de egyiket sem tekintik utat mutató szentnek, akinek egyedüli birtokában lenne a legmagasabb bölcsesség.
A hindu felfogás szerint valamennyi próféta a maga saját, egyéni módján fogalmazta meg az „igazságot”, anélkül, hogy ezzel hatályon kívül helyezte volna a régebbi tanokat.
