A hír időszerű, földrajzilag jól körülhatárolható helyszínen zajló eseménnyel kapcsolatos sajtóbeli közlés, amelynek megértéséhez átlagos ismeretszint is elegendő.
Amikor a szerkesztő a nem ritkán több száz hír közül kiválasztja azt a néhányat, amit az olvasók, a hallgatók, a nézők elé tár, úgy gondolkodik, hogy elsősorban az a hír érdekel bennünket, amelyik hozzánk minél közelebb történt, minél frissebb eseményről számol be, s melynek szereplőit minél inkább ismerjük. Megpróbálja felmérni, hogy az adott közönséget elsősorban mely információk fogják érdekelni. Másrészt aszerint szelektál, hogy mely hírek felelnek meg az adott lap, a rádió-, a tévéműsor jellegének. A hír értékét – egy adott közönség és egy adott média által meghatározott szituációban – részben tartalmi, részben formai szempontokkal lehet meghatározni.
A megcélzott közönség igényét kifejező, az adott közegben érdekesnek számító hír tartalmi szempontjai szerint annál érdekesebb, minél inkább olyan témával foglalkozik, amely az adott közönséget is foglalkoztatja. Nyilvánvalóan az a legfrissebb esemény, vagy eseménysorozat, amiről éppen most szerzett tudomást. A befogadókhoz földrajzilag közelebb történt események nagyobb érdeklődésre tartanak számot, mint a távolabbiak, minél inkább személyesen érinti a közönséget, minél ismertebbek a benne szereplők. Az állam-, az üzleti, a földi és a földön kívüli világ titkairól szóló beszámolóknak, az adott befogadói kör beállítódásától függően, magas hírértéke van.
Fontosak a forma-tartalmi követelmények, például egy közéleti tévéműsornak döntően a kormányzati, politikai, közéleti, gazdasági tartalmakat hordozó hírek, illetve képi megoldások felelnek meg, ellentétben egy show-műsor témaválasztásával, külsőségeivel. Egy bulvárlap a gyilkosságokat, az ezoterikus témákat, a szexszel, az időjárás rendkívüli jelenségeivel, az ember abnormálisnak tekintett megnyilvánulásaival, a testi fogyatékosságokkal kapcsolatos híreket részesíti előnyben.