LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) kormányai igyekeztek megváltoztatni a soknemzetiségű délvidéki régiók (Bánát, Bácska, Dél-Baranya, Drávaszög stb.) etnikai arculatát: a magyar iskoláknak közel felét rögtön az első évben bezárták (a Mura-vidéken pl. a két világháború közt egyetlen magyar iskola sem működött), illetve szerb-horvát tannyelvűvé változtatták. A szabadkai, zombori, újvidéki, zentai állandó magyar színtársulatok működését ugyancsak betiltották. A korábban igen gazdag délvidéki magyar sajtót erős cenzúra alá vetették. A belgrádi kormány csak vonakodva írta alá és gyakorlatban sohasem tartotta be a térség minden állama számára kötelezővé tett kisebbségvédelmi szerződést,
A magyar kisebbség csak 1922 februárjában alakíthatta meg politikai érdekképviseleti szervezetét, az Országos Magyar Pártot.
Miután Sándor király 1929-ben királyi diktatúrát vezetett be, végleg szerb feloszlatták a Magyar Pártot, majd megszüntették az addigi tartományi szempontú közigazgatást: felszámolták a Bácskát, Bánságot és Drávaszöget magába közigazgatási foglaló Vajdaságot és a magyar településeket a szerb többségű Duna-Bán- reformsághoz csatolták.
A jugoszláviai magyar kisebbség kulturális életét az 1926-ban létrehozott Országos Magyar Közművelődési Egyesület, valamint a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség képviselte. Fontos szerepet játszott a Kalangya (1932-1944), valamint a Híd (1934) című folyóirat.
Az ausztriai magyar népcsoport
A trianoni békeszerződés eredményeként, illetve a velencei szerződésben rögzített és 1921 decemberében megtartott soproni népszavazás korrekciója után Ausztriához került át a történeti Magyarország (Moson, Sopron és Vas megye) területéről összesen 327 település. Burgenland, az egykori magyarországi területekből kialakított új ausztriai szövetségi tartomány magyar nemzetiségű lakosainak jogait az Ausztria által aláírt saint germain-i béke keretében elfogadott kisebbségvédelmi rendelkezések biztosították. A Felsőőr, Felsőpulya környéki magyar nyelvszigeteken a két világháború közt mindvégig működtek a magyar tannyelvű iskolák és magyar nyelvű egyházi felekezetek. Az Anschluss után a burgenlandi magyar iskolák nagyobbik része vegyes tanítási nyelvűvé vált.
