Szakítva a kontinentális Európához fűzött kapcsolatokkal, háromirányúvá vált a kereskedelmi tevékenység Nagy-Britannia, Afrika, és Amerika között. A britek vállalkoztak arra, hogy Afrikából rabszolgákat szállítsanak észak-amerikai gyapotültetvényekre. Később importálták az észak-amerikai gyapotot, és Nagy-Britannia gyáraiban és műhelyeiben dolgozták fel, hogy eladhassák, immár feldolgozva, jelentős kereskedelmi haszonnal Amerika északi gyarmatain, és kalózkodás révén a spanyol-amerikai gyarmatokon. Nagy-Britannia két, Río de la Platában végrehajtott invázióval (1806 és 1807) igyekezett megtörni Spanyolország monopóliumát a gyarmatokon, és termékeinek új piacot szerezni.
A 18. század folyamán és a 19. század első harmadában Nagy-Britannia iparosodása kizárólag a fogyasztási javak termelésén alapult. A gyapottextil szektor állt az ipari növekedés élén. Valójában a 18. század elején a gyapotfelhasználás csupán 2 százalékot tett ki a gyapjúhoz képest, de 1835 körül a brit ipar már felerészben gyapotot dolgozott fel. Jóllehet technikai szempontból a textil és a fém jelentette az élvonalbeli cikkeket, az ipar hozamának növekedése egy sor, a hagyományos rendszeren alapuló üzemben (kicsiny műhelyek) is végbement. A 19. század első harmadában elért termelékenység egyenlő mértékben alapult a kivitelen, valamint a belső fogyasztáson. A kivitel jelentős javulást eredményezett a tengerhajózásban, a hazai piac a szárazföldi szállítmányozást fejlesztette, megalapozva ezzel a szénbányászatot, és elősegítve ezzel a technikai fejlődést.
Címkék19.század európa gyapjú gyapot kereskedelem Nagy-Britannia
Ezt mindenképpen olvasd el!
Gazdasági konszolizáció
1913-ban, az utolsó békeévben az Osztrák-Magyar Monarchia pénzneme, a korona Európa legeló7celóbb valutái közé számított, …