A civilizációknak nincsenek egyértelmű határaik, folyamatosan fejlődnek. A tudósok egyetértenek abban, hogy a 12 fő civilizációból ma már 7 nem létezik. Ezek a következők: egyiptomi, mezopotámiai, klasszikus, krétai, közép- amerikai, bizánci, Andok- vidéki. A jelen civilizációi pedig a kínai, japán, nyugati, iszlám; hindu. Nem teljesen egyértelmű a tudósok álláspontja az ortodox, latin- amerikai, zsidó és az afrikai civilizációk tekintetében.
A kínai kultúra létezését egységesen minden tudós elismeri. Kb. Kr. e. 1500-ig nyúlik vissza, az egyetlen folyamatos kultúra a világon. Értem ez alatt azt, hogy kezdettől fogva ugyanazon a helyen létezett és folyamatosan fennmaradt.
A kínai társadalomra és vallásra legnagyobb hatást a konfucianizmus gyakorolta. Célja e jing és jang megteremtése, vagyis a harmónia és a rend elérése. Legfontosabb tétele a hagyományok és tanítók tisztelete. A középpontjában egy humanista tanítás áll, mely nyitott egy magasabb rendű erkölcsi törvény irányába. A kínai vallások alatt azonban nem egyet kell érteni, hanem több vallás összességét, melyek közül a kínaiak mindig azt választják, ami az adott helyzetben a leg megfelelőbb. 4 fő vallást különböztetünk meg, ebből 3 a három- út elnevezést viseli.
Az első út a konfucianizmus. A második út a taoizmus. A legfontosabb erénye a cselekvő nem cselekvés, mely azt mutatja meg, hogy hogyan kell összhangban élni a taóval, vagyis hogyan kell haladni az áramlással. Célja a halhatatlanság keresése. A harmadik út a buddhizmus, mely indiai eredetű vallás. Abból indul ki, hogy az élet szenvedés, a szenvedés a vágyakozásra vezethető vissza. A vágyakozást el kell fojtani, mert csak így lehet eljutni a vágytalanság állapotába, vagyis a nirvánába.
A negyedik vallás a feng- shui, mely az ősök és halottak tiszteletére épít.