A fogorvosok általában egyetértenek abban, hogy mindegy, hogyan használjuk a fogkefét, ha leviszi a lerakódást a fogakról. Volt idő, amikor arra tanítottak bennünket, hogy a felső fogakat felülről lefelé, az alsókat alulról felfelé keféljük, hogy védjük az íny szélét. Újabban kimutatták, hogy nincs különösebb előnye ennek a módszernek. A legjobb, főleg gyerekeknél, akik még nem elég ügyesek, ha a fogakat minden oldalon a fogkefe ide-oda mozgatásával mossák. A fogkefe sörtéjének vége legyen lekerekített, a szálak ne legyenek túl sűrűn, a kefe ne legyen túl kemény. A túl kemény fogkefétől az íny vérezhet, később a fogak meglazulnak. Tanítsuk mega kisgyereket a rendszeres fogmosásra: ne menjen el reggel otthonról úgy, hogy ne mosott volna fogat, ne feküdjön le este fogmosás nélkül. A legtöbb kisgyerek tiltakozik, ha azt akarjuk, hogy mosson fogat, valahányszor valami édeset ivott vagy kekszet evett. Segítünk ezen, ha az étkezés végén egy darab sajtot adunk neki. A sajt lúgossá teszi a nyálat, a lúg közömbösíti a cukor által előidézett savat, amely károsítja a fog védő zománcrétegét és a fog romlását okozza. A kisgyereket először két-három éves kora táján vigyük fogorvoshoz. Ezt az első látogatást készítsük elő gondosan, hogy minél kellemesebb, nyugodtabb hangulatban történjen. Amikor esedékes, hogy az anya megnézesse a fogait, vigye magával a kisgyereket, így hozzászokik a műszerek látványához, a rendelő szagához. Ha bízhatunk a gyerekben és a fogorvosnak nincs ellene kifogása, ültessük a gyereket az ölünkbe, hogy lásson mindent, amikor azt orvos megvizsgálja a fogainkat. Biztosan felkelti az érdeklődését és szívesen utánoz majd bennünket. Mielőtt a kisgyermek fogorvosi vizsgálata esedékes, játsszuk otthon azt, hogy fogorvosnál vagyunk, nézzünk bele egymás szájába. Beszéljük meg előre a fogorvosunkkal, hogy ha már ott vagyunk a rendelőben, először nézze meg a mi fogainkat és utána a gyerekét.