LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az állati viselkedéssel szemben az emberi tevékenység nem egyszerűen a faji tapasztalatban rögzített, tisztán biológiai szükségletek által meghatározott program megvalósítása. Ellenkezőleg, mindenekelőtt magának a programnak a kialakítását és kidolgozását tételezi fel, történjék ez akár úgy, hogy az ember szabadon kiválaszt egy meghatározott orientációt a rendelkezésre álló lehetséges motívumok és tendenciák egész hierarchiájából, akár pedig úgy, hogy új célokat és feladatokat állít fel. Az embernél ez a folyamat tudatos jelleget visel. A tevékenység végoka nem a magában vett szubjektumban és ennek akaratában rejlik. A gondolat és érzés egységeként megjelenő akarat valódi alapját a szükséglet alkotja. Amikor az ember számos szükséglet közül az egyiknek a kielégítését részesíti előnyben, akkor választást hajt végre. Tehát az akarat nem az állati szervezet ösztönszerű hajlama, nem is tiszta akarás, hanem tudatosult törekvés, amelyet az határoz meg, hogy mi a szóban forgó szükséglet értéke az emberi motívumok általános összességében. Az ember tapasztalataiból, ismereteiből indul ki, amikor meghatározott döntést hoz, és vállalja a felelősséget tevékenységének eredményeiért, s az ennek során alkalmazott eszközükért. Terveink objektív értékét az határozza meg, hogy milyen mértékben felelnek meg ezek a dolgok objektív logikájának.
Hogy a tevékenységet meghatározó tényezővé váljék, a szükségletnek céllá kell átalakulnia, amely nem más, mint a kívánt jövő eszmei modellje. Azaz minden cselekedet
feltételezi egyrészről a jövő előrelátását a megfelelő dologi kapcsolatok és viszonyok megismerése alapján, másrészről pedig a kitűzött cél megvalósításához vezető cselekvés programozását.
