LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A kognitív komponensek modelljei mindenekelőtt az információfeldolgozás folyamataival foglalkoznak. Ennek az irányzatnak a kutatói azt vizsgálják, hogy milyen minőségi különbségek vannak a különböző információs folyamatok között. Miben különböznek például a nagy tehetségű gyermekek az információ felvételben és a feldolgozásban az átlagos tehetségű gyermekektől? Nem a végtermék, hanem az odavezető út áll a kutatás érdeklődések középpontjában. Néhányan azt javasolják, hogy az IQ helyett beszéljünk inkább a QI-ról, azaz az információfeldolgozás minőségéről (QI= Qualitát der Infomationsverarbeitung).
Várható, hogy ennek a kutatási iránynak az eredményei elvezetnek a kiemelkedő tehetség korai jellemzőihez. Ha ez megvalósul, akkor a szülők jelzik majd, ha gyermekük már kisgyermek korában feltűnik önálló és produktív gondolkozásával, amely az információfeldolgozás sajátos formáit mutatja.
A fentiekre jó példa a két és fél éves Klára esete. Egy reggel, amikor édesanyja felkeltette, a kislány azt mondta neki: „Ha valaki alszik, nem tud arról, hogy alszik.” Erre a megállapításformára mondják a szakemberek, hogy ez metakognitív teljesítmény, amely nem ritka az általános iskolás gyermekeknél. (Metakognició = gondolkodás és reflexió saját gondolatainkról.)
Teljesítményorientált modellek
Ezek a modellek jelentűs különbséget tesznek az adottság és a megvalósult képesség között. Az a helyzet ugyanis, hogy nem minden meglévő adottság vagy lehetőség mutatkozik meg a teljesítményben. Az adottság csak előfeltétele, de nem megvalósulása a kiváló teljesítménynek. Sajnos nem minden emberben fejlődnek ki a benne rejlő adottságok. Gyakran megfigyelhető, hogy a gyermek potenciális adottságai nem realizálódnak, aminek oka legtöbbször az, hogy az adottságok nem keltik fel a környezet figyelmét, nem igényli, nem ösztönzi senki azokat. A szakirodalomban mintegy 50%-ra teszik annak előfordulását, hogy egy nagy tehetségű gyermek nevelése során nincs igény képességeinek kibontakoztatására. A gyermekek, akik alacsony iskolázottságú családi környezetben nőnek fel, ebből a szempontból hátrányos helyzetben vannak. Ilyen esetekben az iskolára hárul az a feladat, hogy felfedezze és segítse a hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek kibontakoztatását.
