A koleszterin és az elhízás

Életszínvonalunk emelkedik: az orvost egyre gyakrabban keresik fel kövér emberek. A testsúlytöbblet nagy terhet ró a vérkeringésre; káros hatása főleg akkor jelentkezik, ha a szív egyébként sem teljesen ép. A koszorúerek szűkületének, a magas vérnyomásnak terhét a bal kamra viseli; ha ilyenkor az állapotot még elhízás is súlyosbítja, a keringés elégtelensége korábban következik be és nehezebben gyógyítható.
Orvosi kötelesség a figyelmet széles körben felhívni az elhízás ártalmaira, a magas koleszterinszint veszélyeire.A testsúlytöbblet a keringési szerveket terheli, érelmeszesedésre, magas vérnyomásra, szívizom infarktusra, szívelégtelenségre hajlamosít.
A szívet körülvevő zsírszövet megszaporodása gátolja a szív mozgását, súlyosabb esetben a zsírszövet a szívizomnyalábok közé is behatol. Nehezíti a szív munkáját a hasi zsírszövet megszaporodása miatt létrejövő magas rekeszállás is, a feltolt rekeszizom ugyanis megemeli a szívet. Ha a rekeszizom mozgása, a hasi légzés korlátozva van, ventillációs zavar keletkezhet. Elhízásnál a szívizom tömege változatlan, a vázizomzaté rendszerint csökken, ugyanakkor a vérellátást igénylő szövetek mennyisége nő, a test tömegének megnövekedéséből származó munkatöbblet a bal szívfél túlterhelésére hajlamosít. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy a kövér emberek szíve könnyen elégtelenné válik. Hetényi szerint minden elhízott ember „potenciális” szívbeteg. Sokszor találkozik a gyakorló orvos kövér, teljesen egészségesnek látszó emberekkel, akik – ha lépcsőn járnak – nehezen lélegzenek és estére bokaduzzadásról panaszkodnak; ez kezdődő keringési elégtelenségre utal. Már Hippokratész megfigyelte, hogy az elhízottak gyakran halnak meg „hirtelenül”, „váratlanul” – rendszerint koszorúér-elzáródás miatt. Ezzel szemben a második világháború alatt az éhező városokban – többek megfigyelése szerint – csökkent a szívkoszorúér betegség.