LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A kölcsönös megértés eszközeit, a közléseket és válaszokat többféle szempontból lehet típusokba sorolni. A szavakkal történő és a szavakon túli közlések megkülönböztetésén túl egy másik típuspárra is szeretnénk felhívni a figyelmet, amely a felek egymáshoz való viszonya szerint minősíti a közlések és válaszok folyamatát. Eszerint van egyenrangú és egyenlőtlen kommunikáció. Az előbbi esetén a résztvevők nagyjából egyforma lehetőséggel rendelkeznek a közlési folyamat – s ezen keresztül az egész kapcsolat – befolyásolására, míg az egyenlőtlen kommunikáció esetén valamelyik fél határozott fölényben van.
Nyilvánvaló, hogy két egyenrangú ember másképpen beszél egymással, mint az alá-, illetve fölérendelt helyzetben levők : pl. a beosztott és a főnök, a szülő és a kisgyermek stb. A partnerkapcsolatban és a házasságban a patriarchális hagyomány folytán a férfi volt fölényben; ő kezdeményezhetett s övé volt a döntés joga. Ma már egyre többször előfordul az ellenkezője is, a nő nyílt fölénye a kapcsolatban. De akármelyik fél van fölényben, az ilyen egyenlőtlen kapcsolat tele van feszültséggel és nagyon ingatag, elsősorban azért, mert a mi társadalmunkban a nemek egyenrangúsága elfogadott eszmény.
Konfliktusok persze az egyenrangú kapcsolatban is lehetnek, de rendszerint nem olyan hevesek és elkeseredettek, s könnyebben megoldhatók, hiszen nem az a kérdés, hogy ki győz, hanem, hogy mi a legjobb megoldás mindkét fél számára. A viták hangneme így eleve tárgyilagosabb, a másik szempontjainak figyelembevétele magától értetődik. A felmerülő problémákat nem tekintélyi alapon, hanem közös megegyezéssel döntik el, ami sokkal szilárdabb és tartósabb rendezést biztosít. Talán mondanom sem kell, hogy korszerű házasságban csak egyenrangú kommunikáció jöhet számításba. Minél fejlettebb valakinek az egyénisége, annál kevésbé tudja és akarja elviselni az egyenlőtlen kapcsolatot, az alárendelt helyzetet a házasságban.
