LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Egészséges kutyánál a mellkas emelkedő és süllyedő mozgásának megfigyelésével állapíthatjuk meg a légvételek számát. A hasfal mozgása erőlködéskor és betegségek esetén tűnik szembe. A légzést és a rekeszizom működését a légzőközpont és számos agyi és gerincvelői ideg szabályozza. Valamennyi légző izom automatikusan működik, a légzések száma és mélysége a terhelés függvényében alakul. A garatban és a hörgők nyálkahártyájában futó érzékeny idegrostok ingerülete váltja ki a köhögést, amely a légzőszervek legfontosabb védekező reflexe. Köhögéskor a gégefedő záródik; a légzésben közreműködő mellkasi izmok, a rekeszizom összehúzódásán, valamint a hasprés hatására megnő a levegő nyomása a tüdőben. E nyomás hatására felnyílik a gégefedő, és a levegő, mintegy 100 m/s sebességgel, robbanásszerűen kilökődik a tüdőből, és magával ragadja a légutakba került idegen testet vagy az ott termelődött nyálkát. A tüsszentés is hasonló izomműködés eredményeképp jön létre. A védekező reflexet kiváltó idegvégződések azonban az orr nyálkahártyájában találhatóak. Megfelelő inger esetén, azonnal megszakad a belégzés, és robbanásszerű kilégzés következik. Az ínyvitorlák állása miatt azonban a levegő nem a szájon, hanem az orron át áramlik ki, ismét szabaddá téve az orrban a légutakat. Nemcsak levegő, hanem folyadékok is felhalmozódhatnak a mellüregben. A sérülések elkerülése végett a szív előtt vagy mögött végzett próbacsapolással mintát kell venni a mellüregbeli folyadékból. A mellhártya üregben felhalmozódott folyadékot és gennyet fecskendővel le kell csapolni.
