Nemcsak embereknél, hanem kutyáknál is igaz, hogy pszichikai tényezők is befolyásolhatják a szív működését: öröm vagy félelem hatására jelentősen megnövekedhet a szívverések száma. A szív működését az akarattól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozza, melynek központja az agyban található. A szív által egy perc alatt továbbított vér mennyisége, a perctérfogat, a kutya nagyságától – a szív nagyságától – és a fizikai megterheléstől függ. Terheléstől függően, egy 50 gramm súlyú kutyaszív percenként 6 liter vér továbbítására képes. Más izomszövetekhez hasonlóan, a szívizom működését is mérhető elektromos változások kísérik. Az ingerületképződés – összehúzódás – elernyedés folyamatát kísérő elektromos változások alapján, nyomon követhetjük a szív működését. A szívből kiinduló elektromos impulzusok az egész testen tovaterjednek, és a bőrfelület különböző pontjain, elektrokardiogramm formájában, jól mérhetőek. Szívgyengeség esetén a többi szervben véráramlási zavar és vérpangás alakul ki. A beteg fáradékony, légszomjjal küzd, az oxigénhiány miatt görcsei vannak, súlyos esetben tudatvesztéses állapot is kialakulhat. A száj és a szemek látható nyálkahártyái – a keringési elégtelenségre visszavezethető oxigénhiány miatt – kékes színűek. A vérpangás következtében megduzzad a máj, a mellüregben és a hasüregben víz halmozódik fel. A lábvégeken és a mellkas alsó részén, a bőr alatt vizenyős beszűrődés, ödéma alakul ki. Az agyi vérkeringés zavara miatt, az éjszakai órákban sokat nyugtalankodik az állat. A szívgyengeségben szenvedő kutya nem fekszik le, inkább ül, és előre nyújtott nyakkal, szájon át lélegzik.