A tápanyagok és a különböző anyagcseretermékek csak az állandóan áramlásban lévő vér útján juthatnak el a szövetekhez, illetve a kiválasztó szervekhez. A vér mozgását az egyes érszakaszok közti nyomáskülönbség teszi lehetővé, mint minden más folyadék, így a vér is a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. A nyomáskülönbség állandó fenntartása, és a vér állandó mozgásban tartása, a szivattyúszerűen működő jobb, illetve bal kamra működésének köszönhető. A szív összehúzódásakor a keringési rendszeren belül, a kamrák üregében lesz a legmagasabb a vérnyomás, elernyedéskor pedig itt lesz a legalacsonyabb. A szívbillentyűk mindeközben szelepként működve akadályozzák meg, hogy az egyszer már kipumpált vér újra visszafolyjon. Mint minden emlősállat szívének, a kutya szívének is négy ürege: két pitvara valamint két kamrája van. A szív összehúzódásakor csökken a szívizomzat által körbezárt üregek térfogata, tehát következésképp megnő az üregeken belüli nyomás, és a vér a szívből kiinduló erekbe préselődik át. A bal szívfélből kilépő vér, a testen áthaladva a jobb szívfélbe jut vissza, ezt az utat nevezzük nagy vérkörnek. A jobb szívfélből a bal szívfélbe áramló vér a tüdőn halad keresztül, ezt a kis vérkörnek nevezzük. A bal pitvart és kamrát a tüdőben felfrissült, oxigénben dús vér tölti ki, a szövetekből érkező el használt vér pedig a jobb szívfélen áramlik keresztül. A pitvarok és a kamrák működésének összehangolásáért a szív ingerületképző és ingerületvezető rendszere felelős. Ez a szív belső felületén, közvetlenül a szívbelhártya alatt található.