LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A szív működését két ingerületképző központ irányítja. A szív szünet nélküli munkáját az izomsejtek optimális tápanyagellátása teszi lehetővé. A szívizmot a koszorúerek látják el vérrel, közvetlen kapcsolatot létesítve a jobb és a bal szívfél között. A szív saját vérellátásának jelentőségére világít rá az a tény is, hogy a szíven áthaladó teljes vérmennyiség 10%-a a koszorúerekbe jut. Összehúzódáskor az erősebb bal szívfél, a szív csúcsával erőteljes lökést gyakorol a mellkas belső falára. Ennek a 4. és a 7. borda között, a mellkas bal oldalán látható és tapintható erőteljes szívcsúcslökésnek diagnosztikai jelentősége van. Fonendoszkóppal vagy fülünket a mellkasra helyezve megosztott: első, valamint második szívhangként halljuk a szívveréseket. Az elnyújtottabb és erőteljesebb első szívhang a kamrák összehúzódásakor és a hozzájuk tartozó billentyűk záródásakor keletkezik. A második, sokkal élesebb, tisztábban hallható és rövidebb szívhangot a tüdőartéria és az aorta billentyűinek visszacsapódása okozza. A szívverések száma kutyánál körülbelül 60 és 100 között mozog percenként, nagy testű kutyáknál mindazonáltal akár ez az érték jóval kevesebb is lehet. Számos tényező befolyásolhatja, legfontosabb közülük a testi megterhelés. Megnövekedett oxigén- és tápanyagigény hatására szintén jelentős mértékben fokozódhat a szív teljesítménye, ami együtt jár a szívverések számának növekedésével. Külső hőmérséklet, alvás, láz és vemhesség is befolyásolhatja a szívfrekvenciát. A hímek szíve általában lassabban ver, mint a nőstényeké; fiatal kutyák szíve gyorsabban ver, mint idősebb társaiké.
