LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A koleszterin olyan zsírféleség, amely a szervezet legkülönbözőbb sejtjeinek membránjában normálisan előfordulhat, a szervezet maga is képes előállítani, sejtek, hormonok, epesavak alkotórésze. A vérben állandóan megtalálható, problémát akkor okoz, ha mennyisége megnő, s a fölösleg lerakódik az érfalakban, érelmeszesedést okozva. Ha ez a szívkoszorúerekben következik be, a lerakódások eltömíthetik az ereket, szűkület alakul ki, ahol a vér megalvadhat trombózis lép fel és az ér által ellátott terület nem kap vért és oxigént, majd az fájdalom kíséretében elhal és infarktus alakul ki. Hasonló folyamat játszódhat le az agy ereiben következményes trombózissal, agylágyulással vagy az alsó végtagok ereiben érszűkülettel, érelzáródással. A vér koleszterinszintje laboratóriumi vizsgálattal mérhető. Korábban a 6,5 mmol/l-es értéket tekintették a normális érték felső határának. Kiderült azonban, hogy emellett kétszer annyi infarktus fordul elő, mint 5,2 mmol/l-nél, jelenleg ezt tartják az ideális koleszterinszintnek, illetve a vérkoleszterin-szint normális felső határának. Sajnos a vizsgálatok szerint úgy tűnik, hogy a magyar lakosság kétharmadának 5,2 mmol/l fölött van a koleszterinszintje, így a lakosság nagy része étrendi korlátozásra szorulna. A magas koleszterinszint elsősorban a táplálkozással függ össze. A koleszterinszint az esetek nagy részében diétával csökkenthető, mintegy 1-20 százalékkal. A vizsgálatok szerint ez már 20-40 százalékkal csökkenti az infarktus kockázatát. Kifejezetten magas koleszterinszintnél, például 7,8 mmol/l fölött azonban a diéta sokszor nem elég a normális szint eléréséhez. Ilyenkor gyógyszerre is szükség lehet.
